Arhívum

Immár több mint tíz éve, hogy el kezdtem foglalkozni újra gyerekkori hobbimmal, a nagyváradi villamosvonalakon közlekedő furcsa kis tehervillamosokkal. Elővettem egy régi füzetet, amibe 8-12 éves koromban ragasztgattam a mozdonyos és villamosos képeket amelyeket részben édesapám, részben én készítettem. Papírral és ceruzával felfegyverkezve lestem az alkalmat, amikor sikerül lejegyezzem a 3-as vagy 5-ös mozdony gyártási táblájának adatait. Ezeket szépen be is írtam a füzetembe és lerajzoltam a tehervágány hálózatot feltűntetve minden egyes váltót. Minden villamostípust lefényképeztem és a képeket elhelyeztem ebben a füzetben.
Aztán teltek az évek, a villamos teherszállítást megszűntették, a Pullmann, ITB és Timiș villamosokat selejtezték én pedig mással foglalkoztam: iskola, egyetem, család.
Elővéve újra ezeket a régi képeket, forgatva a füzetemet elhatároztam, hogy honlapot készítek gyerekkori kedves mozdonyaimról. Olyan honlapot akartam, ami nem valami általános dologról szól hanem valami olyasmiről ami ritkaság. Kerestem az Interneten adatokat hasonló mozdonyokról, de alig találtam valamit. Akkor még az Internet sem volt ennyire gazdag adatokban. A 3-as mozdony gyártójáról találtam valamit Jens Merte vasutas oldalán, aki levelemre másnap válaszolt is. Ő adta meg Giovanni Fullin címét akivel levelezve rengeteg értékes adatra és képre tettem szert tolatómozdonyok témában. Ő volt, aki elküldött egy 1906-os képet egy Bingen-ben használt mozdonyról ami megszólalásig hasonlított a váradi 3-asra. Giovanni által vettem fel a kapcsolatot Wolfgang Richterrel, aki nagy szakértője a Siemens és AEG arhívumnak. Ő küldte el a bingeni mozdony képének nagyítását amin óriási megdöbbenésemre a gyártási tábla megegyezik a régi füzetemben lejegyzett váradi 3-as mozdonyéval. Ez bizonyítja, hogy a bingeni kép a váradi mozdonyt ábrázolja.
Szintén felvettem a kacsolatot Németh Zoltán Ádámmal, magyarországi villamosrajongóval. Az ő oldalán láttam először hasonló, Budapesten használt békának becézett kismozdonyt. Ezen az oldalon említették meg a Régi Magyar Villamosok című könyvet, amelyet elég nehezen de sikerült beszereznem. Nagyon értékes adatok szerepeltek a váradi villamosokra és teherszállításra vonatkozólag. Ennek a gyönyörű könyvnek az egyik társszerzője az a Lovász István, aki szenvedélyesen kutatta a BKV történetét létrehozva a Szentendrei Közlekedési Múzeumot.
Egy véletlen által sikerült megismerkednem Hocchauser Ronald múzeulógussal, aki a nagyváradi ipartörténetet kutatja és szívügye a váradi közlekedéstörténet. Tőle is sok értékes adatot kaptam, többek között az OTL 90. évfordulójára kiadott monográfiát, amely nagyon izgalmas olvasmánynak bizonyult.
Mindig sejtettem, hogy létezett még két villamosmozdony, mivel az általam ismertek 3, 4 és 5-ös pályaszámot viseltek. Ebből könnyű volt kikövetkeztetni, hogy léteznie kellett még két mozdonynak. A monográfia beli képekre rápillantva egyből rájöttem, hogy az 1-est átszámozták 4-esre a 2-est pedig 5-ösre. Ekkor selejtezték az általam nem ismert eredeti számozás szerinti 4-est és 5-öst.
Honlapom által sok ismerősre tettem szert. Ekkor még nem foglalkoztam a villamosok történetével. Egyszer 2005-ben felkeresett id. Makai Zoltán mérnök úr és felkért, hogy segítsek be egy magyar nyelvű ipartörténeti monográfia nagyváradi közlekedéstörténettel foglalkozó fejezetének a megírásába. Emellett kialakult egy nagyobb szabású monográfia, amely a nagyváradi villamosközlekedés 100. évfordulójára jelent meg. Bemutatott Páll József nyugalmazott mérnök úrnak, aki a hetvenes évek elején már létrehozott egy monográfiát ebben a témában amit sajnos nem adtak ki. Hozzánk csatlakozott Zsíros Attila aki szintén gyerekkora óta figyeli városunk villamosközlekedését. Mi hárman, amatőr helytörténészek nem túl szakszerűen kutatva bár de nagy lelkesedéssel megírtuk az "Álmában csönget egy picit" című könyvet amely a Partiumi füzetek keretében jelent meg 2006-ban.
Elhatároztam, hogy a monográfia anyagát honlap formájába szerkesztve közzé teszem eletronikus formátumban is. 2007-ben el is kezdtem a honlapot, ami sajnos időhiány miatt félbe maradt.
Közben további kutatásokat folytatok, hogy ha időm engedi kiadjuk a monográfiánk tudományosabb alapokra helyezett, átdolgozott változatát. Sajnos Páll József halálával megfogyatkoztunk.
Jelenlegi 2012-ben kezdett honlapunk szintén félbemaradt állapotban van, de időnként folytatjuk a bővítését.
2016-ban a nagyváradi villamosközlekedés 110. évfordulójára a honlap tartalmilag megújul és kibővül a legújabb kutatási eredményeinkkel. Nagy részletességgel írjuk le a nagyváradi műhelyben épített kocsik történetét, az egykori hálózatot és ennek kialakulását valamint az egykori telephelyet is megpróbáljuk az olvasó elé tárni.