Egyre fontosabbá vált az Őssi vasútállomást (ma: Oradea Vest) Nagyváraddal összekötő HÉV vonalának kialakítása. Ez a sínpálya, amit kezdetben gőzüzemű teherforgalomra terveztek, közvetlen összeköttetést biztosított a Várad-Velencei állomással a Sebes-Körös folyó kétszeri átszelése nélkül. Nyomvonala a Keszthelyi utcán vezetett, keresztezte a Pece árapasztó csatornáját, elhaladt az Őssi temető és a Lóvásártér mellett, majd rátért a Vitéz utcára. A Rhédey kertnél a Vámház utca felé kanyarodott, és csatlakozott az N.V.V. teherforgalmi vonalához. Miután az N.V.V. megvásárolta ezt a vonalat, személyforgalomra is használták.
Az engedélyokirat 1906-ban lett benyújtva gőzüzemű teherszállításra. A beruházás műszaki bejárása 1907-ben történik meg. 1915-ben az Őssi - Várad-velencei összekötő HÉV egybeolvadt a Nagyvárad-Belényes-Vaskóhi vasúttal, de továbbra is az N.V.V. kezelésében maradt.
1925. május 22-én jóváhagyták az N.V.V. kérelmét az Őssi-Rhédey-kerti vonal megvételére. (1925.06.2/9599 sz. rendelet). A Nagyvárad-Belényes-Vaskóh vasúttársaság kezelésében lévő szakasz megvásárlása azért volt fontos, hogy megakadályozzák a Román Államvasutak (Căile Ferate Române, röviden CFR) általi bekebelezését. A tranzankció 2.282.400 lejbe került. Mint tudjuk, a Nagyvárad- Belényes-Vaskóh vasút megmaradt vonala a CFR részévé vált.
Az Őssi-Rhédey-kerti szakaszt 1925-ben villamosítják, ám a műszaki bejárását csak 1927-ben tartják meg. Az 1930-as években ezen a részen helyezték el a forgalomból kivont N.V.V. tehervagonokat. Az 1190-es számú 1882-ben gyártott gőzmozdonyt 1931-ben kiselejtezik, mint ahogyan azt már jeleztük tanulmányunk során; az utolsó aktív éveiben a gőzös ezen a szakaszon teljesített szolgálatot.
1933-ban kiselejtezésre kerül a 3390-es számú 1896-os gyártású Krauss gőzmozdony is. Ezt a Szilágy megyei szurduki (Surduc) szénbányának adták el 170.000 lej értékben.
A Nagyváradon szolgálatott teljesített, és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. (MVFRt.) tulajdonát képező 6110./386./, 6115./391./ és 6118./394./ számú gőzmozdonyok eladásáról, illetve kiselejtezéséről a következő adatok maradtak fenn:
Az 1907-es műszaki felülvizsgálat a HÉV állományában 43 drb. 12.5 t hordképességű fedett féknélküli teherkocsit valamint 14 drb. fékkel felszerelt teherkocsit említ. Ezek a teherkocsik az N.V.V. cégjelével voltak ellátva. Az állomány egyik része az első világháborúban eltűnt. Egy másik része a monarchia utódállamai által lett elkobozva hadizsákmány címszó alatt. A maradék vagonok a Magyar Vasúti Forgalmi Rt.-nek lettek átadva.
Az Őssi HÉV N.V.V. általi megvételekor 22 teherkocsit említenek a dokumentumok, amelyek állítólag csak papíron léteztek, mivel az első világháború végén a vasútvállalat nem kapta vissza gördülő állományát.
1935-ben a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. 35 teherkocsit átad a N.V.V.-nek. Későbbi beszerzések után a vagonok száma 39-re gyarapodik. Ezekből 34 fedett 5 pedig nyitott teherkocsi.
1942-ban a Nagyváradi Királyi Törvényszék P.1252/1942-8 számú ítéletében, valamint a Nagyváradi Ítélőtábla P.III. 1464/1942/15 számú jogerős ítéletében megállapította az Őssi HÉV adásvételi szerződésének semmisségét. Ezek szerint az N.V.V. vissza kellett szolgáltassa ezt a vasútvonalat a Nagyvárad-Belényes-Vaskóh Vasúttársaságnak.
Az Őssi HÉV 1943-as bevételei:
Teherszállításból 505.738,74 Pengő
Személyszállításból 86.812.32 Pengő
Kocsibérekből 10.228,80 Pengő
Kiadásai:
Teherszállítás után 43.299,12 Pengő
Személyszállítás után 43.406,11 Pengő
Őssi állomás közös használati díja 6.000 Pengő
Fuvarozási illeték 19.892,90 Pengő.