„A vasút alépítménye áltálában egy vágányra készítendő, de a magy. kir. államvasutak nagyváradi állomásától - a fő utczán át - a Bémer térig a vasútvonal két vágányra létesítendő. […]
A kanyarulatoknak általában véve 25 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok; azokon a vonalokon pedig, a melyeken a rendes nagyvasutak járművei is közlekednének, 60 méternél kisebb félátmérővel bíró kanyarulatok nem alkalmazhatók. […]
A vasút mindazon vonalrészeken, ahol az külön pályatesttel nem bír az utak utczák- és terek színvonalába lévén fektetendő, az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető utak, utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendök; amennyiben pedig egyes vonalrészek mentén a közigazgatási bejárások idejében tényleg megnyitott közlekedési utak, illetve utczák nem léteztek, kiköttetik, hogy az említett vonalszakaszokon a vasútvonal pályaszine mindenütt az illetékes hatóságok által meghatározott, illetve még ezután meghatározandó utcza, illetve útszinbe fektetendő. […]
Azon vonalrészeken, ahol a városi vasút számára külön alépítmény, illetőleg pályatest létesítendő, az utóbbinak szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4.0 méter legyen.[…]
A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek színe között - az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest - átereszeknél és kisebb hidaknál 0,5 - 1,0 m. nyílt magasság maradjon.[…]
A Kert-utczai vonalrészen levő Peczepatakhid azonban, mig a Nagyvárad város részéről tervezett végleges közúti híd meg nem építtetik, egyelőre ideiglenes jelleggel, egészen fából építhető.[…]
A közutakon vezetett pályarészek útburkolata, valamint az útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelő koczka-kövezetből vagy másnemű műburkolatból, illetve kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8-8 m hosszúságban 15 cm, azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A Kossuth Lajos utczában vezetett egész vonalon, valamint a városi vasúthálózat azon pályarészein, hol a vasúti pályatest túlnyomóan közös -hordalék kőburkolatba esik és szélességének csak kisebb részében halad koczkakőburkolatban, megengedtetik, hogy a koczkakövezetnek a vasúti pályatestbe eső része közös kőburkolattal cseréltessék ki köteles azonban engedélyes a koczkaköburkolatot az utcza túloldalán megfelelő szélességben pótolni. A kitérők előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek, valamint a központi forgalmi telepnek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsrétoggel boritandók.”
„A pálya 1,435 méter nyomtávval építendő. A városi vasúthálózatnak a m. kir. államvasutak nagyváradi állomása mellől kiindulva a Párispatak-hidig haladó vonalszakaszán - keramit burkolatban - vaskereszt-aljazatu Vignole sínes felépítmény használandó, ellenben a folytatólag a Fő utczán, Bémer-téren és Kishidon át a Szent László-térig vezetett vonalrészen mindenütt Phőnix-rendszerű nyomcsatornás felépítmény alkalmazandó, mig a közutakon haladó többi pályarészeken - melyek a rendes nagy vasutak járóműveinek közlekedésére is föl fognak használtatni - közönséges kereszttalpfa rendszerű Vignole sínes fölépitmény is előállítható oly elrendezéssel és kivitellel azonban, hogy a közúti kocsik a pályatesten át minden irányban akadálytalanul közlekedhessenek. A sínek, melyek aczélból gyártandók, a kereszttalpfa rendszerű Vignole sínes fölépitménynél folyóméterenkint 23,6 kg.-nál, a Phőnix-rendszerű nyomcsatomás fölépitménynél pedig folyóméterenként 33,6 kg-nál könnyebbek nem lehetnek, és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, illetve a Phönix-rendszerű fölépitménynél oly módon ágyazandók, hogy igénybevételük a vonalon használandó legnehezebb járóműveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása alatt négyzet cm.-ként 1000 kg.-ot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága - középtől középig mérve - a kétvágányú vonalrészen 2,8 m.-nél a városi vasút kitérőin és a központi forgalmi telepen 3,0 m-nél kisebb nem lehet, azonban a rendes nagy vasutak járóműveinek közlekedésére szolgálandó vonalrészek mentén a teherforgalom czéljaira létesítendő kitérőkön legalább 3,6 m.-re veendő […]
Az építendő villamos városi vasúthálózat útvonalain 400 m., régi vonalain 80 m., a központi forgalmi telepen pedig 1000 f. m., tehát összesen 1480 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állíthatók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : a folyóméterenként 23,6 kilogramm nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2,20 m., vastagság = 0,14 m., alsó szélesség = 0,20 m-és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, amelyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0,16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0,14 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, amelyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. […]
A makadámmal vagy más ilynemű kavicsos útburkolattal bíró vonalrészeken az út- és utczakeresztezéseknél. valamint kapubejáróknál a Vignole sínes felépítmény vezér sinekkel látandó el. A koczkakő vagy más ilynemű műburkolatban vezetett vonnlrészeken a Vignole sínes kereszttalpfa rendszerű felépítmény sínszékekkel készítendő, mig a keramittal vagy a Kőrös kővel burkolt, illetve burkolandó pályarészeken a Vignole sínes felépítmény - engedélyes felelősségére és veszélyére - sínszékek nélkül is előállítható. A városi vasút vonalain, a kereszttalpfa rendszerű Vignole sínes felépítmény beágyazásához kavics használandó, s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0,25 m. vastagsággal, és a sintalpak magasságában 2,80 m szélességgel kell bírnia. A Phönix-rendszerű felépítmény ágyazásánál ellenben csak zúzott kavics használható, egyébként pedig az ágyazás módját és részleteit a kereskedelemügyi minister a felterjesztendő részlettervek alapján később fogja megállapítani. A pálya felépítményi rendszereinek megfelelően készítendő váltók és keresztezések úgy helyezendők el, és általában véve oly szerkezetűek legyenek, hogy azok a közút forgalmát ne gátolják, mivégből esetleg az utak, utczák- vagy terek színe alá sülyesztett váltóállító készülékek lesznek alkalmazandók. A váltók és keresztezések beágyazása a sínek talpa alatt 0,30 m. legyen. […]”
A kitérők és megállóhelyek létesítésének feltételeiről az engedélyokirat a következőképpen rendelkezik: „Az engedélyes által kiépítendő városi vasúthálózaton kitérők az 1897. évi okt. hó 11-én és 1900. évi április ho 20-án megtartott közigazgatási bejárásról, illetve pót-bejárásról felvett jegyzőkönyvekben és az azok eredménye alapján hitelesített bejárási terveken megállapított számban és helyeken állitandók elő. A megállóhelyek a műtanrendőri bejárás alkalmával fognak megállapittatni. Ha később újabb kitérők és megállóhelyek létesítése, avagy a régiek áthelyezése válik szükségessé, úgy az csak Nagyvárad thjf. várossal egyetérlőleg és a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség jóváhagyása mellett történhetik. A kitérők lehetőleg egyenesben és vízszintesben, vagy minél enyhébb emelkedés illetve esésben helyezendők el és pedig olyképen, hogy azok szükség eseten kellően megnagyobbithatók legyenek.”
„A városi villamos vasúthálózat üzeme földfeletti áramvezetékkel rendezendő be; az áram visszavezetésére, megfelelő fémösszeköttelések létesítése mellett, a sínek használhatók fel. A munkavezeték a pálya mentén felállítandó oszlopokra szerelt egy-, illetve kétkarú vaskonzolokra, vagy pedig oszlopok közé az utakon átfeszitett aczéldrótra, a sínek fölött legalább 5,5 méter magasságban függesztendő fel. Ezen oszlopok a vámház utczai vonalon, a központi forgalmi telepen és az összes kiágazó iparvágányokban - a vonal-végfeszitő oszlopok kivételével, melyek mindenütt vasból készítendők vörösfenyő vagy tölgyfából létesíthetők, a többi összes vonalrészeken ellenben vasból állitandók elő. Megjegyeztetik azonban, hogy a munkavezeték felfüggesztésére szolgáló kereszthuzalok esetleg a pályamentén fennálló vagy létesítendő épületek falaira is erősíthetők A tápláló vezetékek közvetlenül a munkavezetéket tartó oszlopokra fölszerelt szigetelőkön vezetendők olyképen, hogy azok legalább is a munkavezetékek magasságábau függjenek.
Úgy a tápláló-, mint a munkavezetékeknél a vezetett áram feszültségének megfelelő szigetelők alkalmazandók, és általában a lehető legtökéletesebb szigetelés létesítésére kiváló gond fordítandó. A vezetékek felfüggesztésére szolgáló oszlopok egymástól csak oly távolra állitandók, hogy az azokra függesztett vezetékek szilárdsága szakadás ellen még legalább négyszeres biztonságot nyújtson. A tápláló vezetékeknek a munkavezetékekkel való alkalmazandók, hogy a munkavezetékeken beállható zavarok lehetőleg elkerültessenek, illetve lokalizáltassanak. A vezeték-zavaroknak lehető kis térre való szorítása czéljából, valamint az előforduló zavarok megszüntetése, vagy az esetleges vezetékszakadás helyreállítása körül teljesítendő munkák gyorsítása és veszélytelenné tétele végett a munkavezeték kisebb elkülöníthető szakaszokra osztandó, és minden ilyen munkavezeték-szakasz határán, valamint a tápláló vezetékeknek a munkavezetékekkel való összeköttetéseinél is megfelelő kikapcsoló szerkezetek és kiolvadó biztosítékok alkalmazandók.
A tápláló vezetékek csupasz vörösréz kábelekből vagy drótokból, a munkavezetékek pedig keményre húzott rézdrótokból oly keresztmetszeti méretekkel készítendők, hogy az általuk vezetendő áramnak feszültség-csökkenése a központi géptelep kapocs-feszültségének tíz százalékát túl ne haladja.
A tápláló vezeték vörösrézdrótjainak szakitási szilárdsága mm2-ként legalább 24 kg.-mal állapittatik meg, a munkavezetékek számára pedig csak oly drótanyag használható, melynek szakitási szilárdsága mm2-ként legalább 35 kg. A drótanyagok szilárdsági próbái a budapesti kir. József műegyetem vagy a m. kir. technológiai iparmúzeum kisérleti állomásain eszközlendök, és a kísérletekről kiállított hivatalos bizonylatok a kereskedelemügyi ministernek bemutatandók.
Az alkalmazandó motorkocsikon és villamos mozdonyokon oly kapcsoló, illetve szabályozó berendezések lesznek alkalmazandók, melyek segélyével a motorok tetszés szerint sorosan, párhuzamosan, vagy az áramkörből kiiktatva önfékezésre is kapcsolhatók és az áram iránya azokban megváltoztatható is legyen.
Úgy a villamos mozdonyok, mint a motorkocsik hathatós kézi fékkel és szabályszerű jelzőlámpákkal is felszerelendők. A villamos mozdonyokon és motorkocsikon a belső áramkör vezetékei úgy készítendők, méretezendők és oly módon rendezendők el, hogy azoknak veszélyes melegedése és rövidzárása lehetőleg elkeríthessék.
A szabályozó ellenállások a kocsiszekrény alatt helyezendők el és úgy méretezendők, valamint akként burkolandók, hogy az esetleges üzemzavaroknál fellépő nagyobb mérvű melegedés semminemű veszélyt ne okozhasson.
A vasúti munkaáram üzemfeszültségének a városi világítási telep kapcsoló táblájának gyüjtősinjén mért 500 Voltot meghaladni nem szabad. A vezetékekben esetleg fellépő, a központi géptelep rendes teljesítő képességét túlhaladó áramerősségek, valamint a villámcsapás káros hatásainak meggátlása czéljából a vezetékek a városi villamvilágitási telepen a vasút tápláló fővezetékébe beiktatandó önműködő kikapcsolón túl külön táplálási szakaszokra osztandók és ezekben a megfelelő önműködő kikapcsolókkal, illetve villámhárítókkal látandók el; a villamos mozdonyokon és motorkocsikon pedig megfelelő vészkikapcsolók, kiolvadó ólombiztositékok és villámhárítók alkalmazandók.
Megjegyeztetik, hogy a fentiek szerint a vezeték-hálózat biztosítására szükséges önműködő kikapcsolók - a szükséges mérő, illetve ellenőrző készülékekkel együtt - a forgalmi telepen létesítendő külön kapcsoló táblára lesznek felszerelendők. A vasút czéljait szolgáló távbeszélő vezetékek a munkavezetékek oszlopain is elhelyezhetők, de ezen nagyfeszültségű áramvezetőkektől legalább 1,5 méter távolságban; a távbeszélő vezetékhálózatban azonban a vasúti áram esetleges áthaladásának meggátlására kiolvadó biztosítékok alkalmazandók” .