A vonalhálózat története

A vonalak átszervezése és megszűntetése

A Fő utcai egyik sínpár áthelyezése a Sztaroveszky utcára

A favázas kocsikhoz mérten a sokkal hosszabb és nagyobb önsúlyú egy vezetőállásos Pullman (EP54) motorkocsiknak az 1-es vonalra való beosztása szükségessé tette ennek a vonalnak a teljes átszervezését. A Fő utcán felszedik a Bémer tér felé vezető sínpárt és áthelyezik a Sztaroveszky utcára. A Nagyállomásnál hurokvágányt alakítanak ki a szerelvények megfordulásának biztosítására. Érdekes megfigyelni, hogy a Közkórháznál a Bémer tér felől érkező szerelvények vágánya keresztezte a Sztaroveszky utca felé igyekvőt.

Így kialakult egy körforgalom, vagyis az 1-es útvonala a következőképpen alakult: Szent László tér - Kishíd - Bémer tér - Közkórház - Nagyállomás - Közkórház - Sztaroveszky utca - Baross híd - Nagypiactér - Kossuth utca - Szent László tér.

Megjegyzendő, hogy a Baross utca Kolozsvári út kereszteződése előtt szintén kialakítottak egy hurokvágányt.

Forrás: Fortepan.hu 1-es vonalon közlekedő Pullman kocsi fordul a Szent László hídra az 1960-as években	Forrás: James Buckley 1-es vonalon halad át a Baross hídon egy Pullman kocsi
Forrás: Lintner Béla Az 1-es vonal Nagyállomésnál elhelyezkedő hurokvágányán fordul vissza egy Pullman motorkocsi egy szintén Pullman pótkocsival, ami eredetileg motorkocsi volt	Forrás: Lintner Béla Az egykori Nagypiactér immár parkosítva az 1960-as években. Jobbra a távolsági buszpályaudvar, háttérben a 2-es vonala, balra a Zöldfa utcai iparvágány leágazása.

Az Aradi úti és a Kolozsvári úti vonal egyesítése

Már szinte a kezdetektől BC jelzéssel emlegették ezt a két vonalat. A szakaszhatárok miatt viszont egészen az 1960-as évekig meg volt különboztetve a az Aradi úti B és a Kolozsvári úti C vonal (Az 1950-es évektől 2/3 jelzésű). Az 1960-as évek közepén viszont a 2-es számot kapja. Itt is hurokvágányt alakítanak ki az Aradi úton valamint a Velencei vasútállomásnál. Erre a vonalra az 1960-as évektől I.T.B. Vo58-as típusú kisméretű, pótkocsis szerelvényeket osztanak be.

Szöllőst a Nyugati lakónegyeddel összekötő vonal

Nagyvárad déli részén Szöllős község fokozatos lebontásával párhuzamosan elkezdik kiépíteni a Nufărul lakónegyedet. A város nyugati felén pedig létrehozzák az ipari lakótelepet, amit később Rogerius-nak neveznek el. Egyesítik a régi F vonalat (4-es) a Török Ignác utcai 8-assal és a 3-as számmal látják el. A Szent László teret a Bémer térrel összekötő új betonhídon lefektetett két sínpár közül így a baloldali az 1-es vonalat, a jobb oldali pedig a 3-ast szolgálta ki. A 3-as viszonylat nem lett felújítva és mindvégig megmaradt a kitérős rendszerűnek és egyvágányúnak. A Sörgyárnál hurokvágányt, a Török Ignác utca végén pedig delta fordítót alakítottak ki a pótkocsis szerelvények megfordulása céljából. Ide a régi favázas villamosok voltak beosztva, amelyek motorkocsijait átépítették egy vezetőállásúra.

Forrás: Lovász István 3-as vonalon közlekedő favázas szerelvény érkezik 1974-ben a Váradszöllősi sörgyár végállomásához.	Forrás: James Buckley A Ghillányi úti kitérőben találkozik két 3-as vonalon közlekedő favázas kocsi az 1960-as években. Háttérben a villanytelep kéményei.
A 3-as vonal egyik legszűkebb kettős kanyarívén fordul a régi favázas tuja a Szacsvay utca - Zárda utca - Váradi Zsigmond utca érintésével.	Forrás: James Buckley A Szent László híd felől érkező 3-as vonalon közlekedő favázas kocsi érkezik a Szent László téri megállóba és folytatja útját a Kert utca felé az 1960-as években.

Az utolsó ingajáratok

A Nagyállomás - Biharpüspöki (5-ös), a Vitéz utca - Nagyállomás (6-os), és a Vitéz utca - Őssi állomás (7-es) közt ingázó három járatokon egészen a megszűntetésükig megmaradtak a két vezetőállású favázas motorkocsik, amelyek pótkocsi nélkül közlekedtek.

• 1-es: Szent László tér – Fő utca – Nagyállomás (vonalhossz 5 km)
• 2-es: Velencei vasútállomás – Kolozsvári út – Teleky utca – Aradi úti végállomás (vonalhossz: 4,9 km)
• 3/4-as: Török Ignác utca - Szilágyi Dezső utca - Bémer tér - Szent László tér – Kert utca – Szacsvay utca – Zárda utca – Szarvas sor – Ghillányi utca – Szőllősi út – Sörgyár (vonalhossz: 5,4 km)
• 5-os: Nagyállomás – Püspöki út – Vasúti híd - Biharpüspöki vasútállomás (vonalhossz: 3,8 km)
• 6-os: Rhédey kert – Vitéz utca -Baross híd – Széles utca – Temető utca – Olaszi temető, Nagytemető utca – Nagyállomás (vonalhossz: 3,1 km)
• 7-es: Rhédey kert – Vitéz utca – Keszthely utca – Őssi vasútállomás (vonalhossz: 2,1 km)

A vonalakat az 1950-es évek végéig a sugár irányú elrendezés jellemezte. A legtöbb vonal egyvágányú volt kitérőkkel ellátva. A villamosok ingajáratban közlekedtek. Mivel a kocsik súlya nem volt túl nagy a legtöbb helyen a sínpárok nem voltak talpfára helyezve, hanem egy kb. 30 cm.-es zúzottkő ágyra ráhelyezték a Phönix síneket, amelyeket 2 méterenkét acél távtartó rúdakkal kötöttek össze, így biztosítva az 1435 mm fesztávot. A váltókat továbbra is a vállalat szakemberei építették, a keresztezési szíveket is a helyszínen hegesztették össze. A teherszállításra is használt vonalakon a felépítmény erősebb kellett legyen és csak Vignol típusú sínek voltak megengedettek, ezeket talpfákra erösítették és a váltókat is az állami vasútvállalttól vásárolták. Az iparvágány vonalait és váltóit az állami vasút szakemberei évente ellenőrízték és évente közlekedési engedélt bocsátottak ki ezekre a pályaszakaszokra. A többi vonalon vegyesen használtak Phoenix és Vignol síneket.

Forrás: Hans Oerlemans Esős időben érkezik a 3-as vonalán haladó favázas villamos a Színház melletti megállóba az 1970-es évek elején	Forrás: James Buckley A Török Ignác utcán döcög az 1960-as években a Széles utcai kereszteződés felé egy 3-as vonalon közlekedő favázas szerelvény amelynek pótkocsija egy volt 4100-as sorozatú BSZKRt jármű
Forrás: James Buckley Az Őssi vonal jellegzetes helyszínén, a széles Keszthelyi utcán találkozik két favázas villamos az 1960-as években. Az előtérben levőt a N.V.V. műhelyében építették	Forrás: Lintner Béla A Biharpüspökibe vezető vonal felett átvezető vasúti híd alól bukkan fel a kis favázas villamos

Vonalak felszámolása

Az 1960-as évektől elkezdik a kis forgalmú vonalak megszűntetését. Az 1950-es évekbeli 11 vonalból az 1990-es évekre csak három maradt. A felszámolással egyidejűleg a megmaradó vonalakat átszámozzák, hogy ne maradjon üresen viszonylatjelzés. Ezzel egyidőben 1956-tól ismét megszervezik a városi autóbusz közlekedést. Némely villamosvonal szerepét buszok veszik át, máshol viszont nem biztosítanak közszállítást.

• Elsőként a strand felé vezető viszonylatot szüntetik meg 1960-ban.
• Ezt követi a Rulikovszky temető felé vezető vonal 1963-ban.
• A Biharpüspökibe vezető vonalat pedig 1968-ban szedik fel amikor a Proletarilor (mostani Stefan cel Mare) utat korszerűsítik.
• Az Înfrăţirea szerszámgépgyár terjeszkedése miatt 1972-ben megszűntetik az Őssi vasútállomáshoz vezető vonalat a Barcăului utcán amit ezután a szerszámgépgyár iparvágányának tartanak fel. Helyette az Aradi úti vonalat hosszabbítják meg az Aviatorilor utcán egészen az Őssi állomásig.
• 1975-ben pedig felszedik a Kogălniceanu – Mihai Viteazul – Cuza Vodă – Avram Iancu utcákon végigvezető sínpárt is.
• Emellett még megszűnik a sörgyárig vivő vonal is. Helyette dupla sínpárt fektetnek ami a Nufărul lakónegyedet fogja majd kiszolgálni. Így 1975 és 1979 között a villamosok a Cantemir utcán csak a Pece hídig közlekednek. 1972-re a Decebal utcát a Nagyállomással összekötő vonalat lerövidítik az Olaszi temetőig, majd 1975-től felszámolják.

Forrás: James Buckley A Nagyállomástól indul az Olaszi temető felé a 4-es vonalon közlekedő favázas kocsi az 1960-as években	Forrás: James Buckley A Stadion felé igyekszik a 4-es vonalon ingázó régi N.V.V. villamos
Forrás: James Buckley A Széles utcán döcög a vashíd felé az 1960-as években az egyvágányú 4-esen járó Siemes típusú villamos	Forrás: James Buckley A Vitéz utca felől a Széles utcai vashídra érkezik a 4-es vonal favázas gépeskocsija