A Nagyváradi Városi Vasút története

A nagyváradi közúti vasút gőzüzemű teherforgalmmal indult 1882-ben. Fő célja város déli részén elhelyezkedő ipari létesítmények hatékony áruszállítása.

A teherforgalmi hálózat nagymértékben fejlődik. Az 1906-os villamosítás után 2 villamos mozdony és 4 gőzmozdony teljesít szolgálatot. A hálózat legnagyobb kiterjedése 22 km amelyhez több mint 30 saját bekötővágánnyal rendelkező vállalat csatlakozott.

1906 április 25-én beindul a villamosközlekedés. Már az 1906. márciusi próbajáratok alatt óriási tömeg kísérte figyelemmel a csillogó-villogó kocsikat, amelyek oldalán a rejtélyes N.V.V. felirat díszelgett. A személyforgalmi pálya hossza kezdetben 8 km hosszú volt, amiből a Fő utcán 2 km-en dupla sínpárt fektettek le. A kezdeti járműparkot 14 motorkocsi alkotta.

„Zöld gallyakkal ékesítve jelentek meg a tegnapi hajnalon a villamos kocsik, mintha glóriás hősök tartották volna bevonulásukat a kultúra új városába” – tudósítanak az újságírók a nagy eseményről.

A hálózat rohamosan fejlődik. A kezdeti 3 vonal és 8 km-es hálózat az 1940-es években 8-ra növekszik, a személyforgalmi hálózat hossza pedig 20 km-t tett ki.

Az 1950-es években már 11 vonal volt. Elkezdődik az átszervezés, a viszonylatok összevonása és a kis forgalmú egyvágányú vonalak megszűntetése

A hálózat az 1980-as évek közepére teljesen átalakul. 1986-ban lép életbe az a forgalmi rend amely a város központot egy dupla gyűrűvel az óramutató járásával megegyező illetve ellentétes irányban kerüli meg.

A 2021-es év hoz gyökeres változást, amikor 40 év után új vonalszakasszal bővül a város hálózata.

A villamosközlekedés Siemens típusú, a Győri vagongyárban épített motorkocsikkal indul. Ezek a járművek több mint 70 éven keresztül teljesítettek szolgálatot. Az 1920-as évektől már saját műhelyében is épített a vállalat ehhez hasonló kocsikat.

Az 1950-es évektől forgalomba állnak a krajovai Electroputere gyár két forgóvázas EP54-es járművei illetve a vasvázas ITB Vo58-as villamosok. Az 1970-es évek közepétől a járműparkot felváltják a pótkocsis Timis2 szerelvények.

Az 1990-es és 2000-es éveket a használt Tatra T4D és KT4D szerelvények uralják.

2008-ban debütál a városban a bécsi Siemens ULF, 2020-tól pedig az aradi Astra Imperio BH-k váltják fel a Tatra T4D-ket.

Részletes állományi adatokkal szolgálunk a járműparkot illetően.

A Vártéri kocsiszín 1906-ban épült és több mint 80 évig szolgálta a villamosközlekedést. 1989-ben felszámolják és a Nagypiac költözik a helyére. Az egykori kocsiszín csarnoka 2020 nyarán porig ég ezzel gyakorlatilag megsemmisül az utolsó épület is a régi remízből.

1978-ra kialakítják a Pece patak mellett a Szálka kocsiszínt. Az épületek 1986-ra készülnek el. Jelenleg ez a forgalmi telep szolgálja ki a hálózatot.

2022-ben tervbe veszik a kocsiszín teljes újjáépítését és új kocsiszín létesítését is.

Ebben a fejezetben közreadunk egy 1911-es forgalmi utasítást is.

1906-ban 2 darab 185 kW-os Ganz áramátalakító konverter, váltóáramú motorral hajtott generátor 550 V egyenáramot állított elő.

1954-ben megérkezik az egyik szovjet gyártmányú higanygőzös egyenirányító.

1970-ben a Bukarest téri háztömbök között megépült az új 1000 Amperes AEG gyártmányú szilíciumos egyenirányító alállomás

Az 1980-as évek elejére a város különböző pontjain, a fogyasztás súlypontjában megépült mind az öt egyenirányító alállomás, melyek összesen 14000 Amper áramerősséget biztosítanak.

2018-ban a Cicero utcában új egyenirányító alállomást hoztak létre felszámolva a régit. 2021-ben az új vonalak kiszolgálására két új egyenirányító állomást létesítenek.

Visszapillanthatunk a honlap előző változataira.

2001-ben a teherforgalmi hálózatot és a megmaradt három villamosmozdonyt mutatjuk be az 1975-1994-es periódusban.

2009-től a nagyváradi villamosközlekedést bemutató honlapot fejlesztettünk.

2011-től a témát részletesen bemutató honlapot üzemeltettünk, amely 2022-ben megújult formailag és tartalmilag is.

Nagyvárad jellegzetes 1913-ban épített közúti vashídjának a történetét mutatjuk be.

Közreadunk a híddal fogalalkozó újságcikkeket. Felidézzük az 1981-es árvíz és a híd pusztulását okozó mederpillér törés körülményeit. Képsorozattal kísérjük végig a bontás szomorú mozzanatait.

2020-ban elkészül a híd virtuális 3D modellje és 3D nyomtatóval létrehozott makettje, amit a honlap ezen részén mutatunk be. Így lehetőség nyílik 40 év után ismét végigmenni (igaz csak virtuálisan) ezen a sokak által szívükbe zárt hídon.