A favázas kocsikhoz mérten a sokkal hosszabb és nagyobb önsúlyú egy vezetőállásos Pullman (EP54) motorkocsiknak az 1-es vonalra való beosztása szükségessé tette ennek a vonalnak a teljes átszervezését. A Fő utcán felszedik a Bémer tér felé vezető sínpárt és áthelyezik a Sztaroveszky utcára. A Nagyállomásnál hurokvágányt alakítanak ki a szerelvények megfordulásának biztosítására. Érdekes megfigyelni, hogy a Közkórháznál a Bémer tér felől érkező szerelvények vágánya keresztezte a Sztaroveszky utca felé igyekvőt.
Így kialakult egy körforgalom, vagyis az 1-es útvonala a következőképpen alakult: Szent László tér - Kishíd - Bémer tér - Közkórház - Nagyállomás - Közkórház - Sztaroveszky utca - Baross híd - Nagypiactér - Kossuth utca - Szent László tér.
Megjegyzendő, hogy a Baross utca Kolozsvári út kereszteződése előtt szintén kialakítottak egy hurokvágányt.
Forrás: Fortepan.hu
1-es vonalon közlekedő Pullman kocsi fordul a Szent László hídra az 1960-as években |
Forrás: James Buckley
1-es vonalon halad át a Baross hídon egy Pullman kocsi |
Forrás: Lintner Béla
Az 1-es vonal Nagyállomésnál elhelyezkedő hurokvágányán fordul vissza egy Pullman motorkocsi egy szintén Pullman pótkocsival, ami eredetileg motorkocsi volt |
Forrás: Lintner Béla
Az egykori Nagypiactér immár parkosítva az 1960-as években. Jobbra a távolsági buszpályaudvar, háttérben a 2-es vonala, balra a Zöldfa utcai iparvágány leágazása. |
Már szinte a kezdetektől BC jelzéssel emlegették ezt a két vonalat. A szakaszhatárok miatt viszont egészen az 1960-as évekig meg volt különboztetve a az Aradi úti B és a Kolozsvári úti C vonal (Az 1950-es évektől 2/3 jelzésű). Az 1960-as évek közepén viszont a 2-es számot kapja. Itt is hurokvágányt alakítanak ki az Aradi úton valamint a Velencei vasútállomásnál. Erre a vonalra az 1960-as évektől I.T.B. Vo58-as típusú kisméretű, pótkocsis szerelvényeket osztanak be.
Nagyvárad déli részén Szöllős község fokozatos lebontásával párhuzamosan elkezdik kiépíteni a Nufărul lakónegyedet. A város nyugati felén pedig létrehozzák az ipari lakótelepet, amit később Rogerius-nak neveznek el. Egyesítik a régi F vonalat (4-es) a Török Ignác utcai 8-assal és a 3-as számmal látják el. A Szent László teret a Bémer térrel összekötő új betonhídon lefektetett két sínpár közül így a baloldali az 1-es vonalat, a jobb oldali pedig a 3-ast szolgálta ki. A 3-as viszonylat nem lett felújítva és mindvégig megmaradt a kitérős rendszerűnek és egyvágányúnak. A Sörgyárnál hurokvágányt, a Török Ignác utca végén pedig delta fordítót alakítottak ki a pótkocsis szerelvények megfordulása céljából. Ide a régi favázas villamosok voltak beosztva, amelyek motorkocsijait átépítették egy vezetőállásúra.
Forrás: Lovász István
3-as vonalon közlekedő favázas szerelvény érkezik 1974-ben a Váradszöllősi sörgyár végállomásához. |
Forrás: James Buckley
A Ghillányi úti kitérőben találkozik két 3-as vonalon közlekedő favázas kocsi az 1960-as években. Háttérben a villanytelep kéményei. |
A 3-as vonal egyik legszűkebb kettős kanyarívén fordul a régi favázas tuja a Szacsvay utca - Zárda utca - Váradi Zsigmond utca érintésével. |
Forrás: James Buckley
A Szent László híd felől érkező 3-as vonalon közlekedő favázas kocsi érkezik a Szent László téri megállóba és folytatja útját a Kert utca felé az 1960-as években. |
A Nagyállomás - Biharpüspöki (5-ös), a Vitéz utca - Nagyállomás (6-os), és a Vitéz utca - Őssi állomás (7-es) közt ingázó három járatokon egészen a megszűntetésükig megmaradtak a két vezetőállású favázas motorkocsik, amelyek pótkocsi nélkül közlekedtek.
A vonalakat az 1950-es évek végéig a sugár irányú elrendezés jellemezte. A legtöbb vonal egyvágányú volt kitérőkkel ellátva. A villamosok ingajáratban közlekedtek. Mivel a kocsik súlya nem volt túl nagy a legtöbb helyen a sínpárok nem voltak talpfára helyezve, hanem egy kb. 30 cm.-es zúzottkő ágyra ráhelyezték a Phönix síneket, amelyeket 2 méterenkét acél távtartó rúdakkal kötöttek össze, így biztosítva az 1435 mm fesztávot. A váltókat továbbra is a vállalat szakemberei építették, a keresztezési szíveket is a helyszínen hegesztették össze. A teherszállításra is használt vonalakon a felépítmény erősebb kellett legyen és csak Vignol típusú sínek voltak megengedettek, ezeket talpfákra erösítették és a váltókat is az állami vasútvállalttól vásárolták. Az iparvágány vonalait és váltóit az állami vasút szakemberei évente ellenőrízték és évente közlekedési engedélt bocsátottak ki ezekre a pályaszakaszokra. A többi vonalon vegyesen használtak Phoenix és Vignol síneket.
Forrás: Hans Oerlemans
Esős időben érkezik a 3-as vonalán haladó favázas villamos a Színház melletti megállóba az 1970-es évek elején |
Forrás: James Buckley
A Török Ignác utcán döcög az 1960-as években a Széles utcai kereszteződés felé egy 3-as vonalon közlekedő favázas szerelvény amelynek pótkocsija egy volt 4100-as sorozatú BSZKRt jármű |
Forrás: James Buckley
Az Őssi vonal jellegzetes helyszínén, a széles Keszthelyi utcán találkozik két favázas villamos az 1960-as években. Az előtérben levőt a N.V.V. műhelyében építették |
Forrás: Lintner Béla
A Biharpüspökibe vezető vonal felett átvezető vasúti híd alól bukkan fel a kis favázas villamos |
Az 1960-as évektől elkezdik a kis forgalmú vonalak megszűntetését. Az 1950-es évekbeli 11 vonalból az 1990-es évekre csak három maradt. A felszámolással egyidejűleg a megmaradó vonalakat átszámozzák, hogy ne maradjon üresen viszonylatjelzés. Ezzel egyidőben 1956-tól ismét megszervezik a városi autóbusz közlekedést. Némely villamosvonal szerepét buszok veszik át, máshol viszont nem biztosítanak közszállítást.
Forrás: James Buckley
A Nagyállomástól indul az Olaszi temető felé a 4-es vonalon közlekedő favázas kocsi az 1960-as években |
Forrás: James Buckley
A Stadion felé igyekszik a 4-es vonalon ingázó régi N.V.V. villamos |
Forrás: James Buckley
A Széles utcán döcög a vashíd felé az 1960-as években az egyvágányú 4-esen járó Siemes típusú villamos |
Forrás: James Buckley
A Vitéz utca felől a Széles utcai vashídra érkezik a 4-es vonal favázas gépeskocsija |