A Nagyváradi Városi Vasút története

Nagyvárad villanyfényben

A városi villanytelep megépítése egyre sürgetőbbé vált. A világítást 1903-ig nem éppen zökkenőmentesen szolgáltató légszeszgyárral lejárt a szerződés és a honatyáknak mielőbb dönteni kellett a szerződés meghosszabbítása vagy a villanyvilágítás bevezetése között. A városépítő Rimler Károly polgármester és Károly Ireaneus József premontrei szerzetes, fizikatanár közbenjárására végül is a Városi Tanács a fejlődést jelentő villanytelep megépítése mellett döntött, nemet mondva a gázvilágításra.

A Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaságnak nagyon fontos volt a villamos energiatermelés beindítása a városban, mivel ez lehetővé tenni látszott a sokkal hatékonyabb és környezetbarát villamos teherszállítást, nem is beszélve a városi villamos személyszállítás régóta halogatott tervének megvalósítását. Annak érdekében, hogy megnyerje a villamosításra kiírt pályázatot, a Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaság felajánlotta Sertésvásártéri telkének egy részét a megépülő villanytelep számára. (7. ábra) A város vezetői sok tanakodás után úgy döntenek, hogy a Villanytelep ezen a telken épüljön meg; 1903 decemberében megkezdi a működést . A Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaság a városi személyszállításra kiírt pályázat megnyerésével monopolhelyzetbe került, mint a város területén kizárólagos joggal rendelkező személy és áruszállítást lebonyolító vállalat.

A villamosvasút engedélyokirata

A Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium 1905. február 14-én 3.608/1905/III szám alatt engedélyokiratot adott ki Nagyvárad villamos személy- és teherszállításának kialakítására, a következő pontokkal:
„A Nagyváradi gőzmozdonyú közúti vaspálya részvénytársaság nagyváradi cég engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy:

1. m. kir. Államvasutak nagyváradi állomástól kiindulva, a Fő utczán át, a Bémer térig kettős vágányú, innen pedig folytatólag a kis hídon, Szt. László téren, Kert utczán át a Rhédey kertig vezetendő egyvágányú vonalból.
2. a Szent László tértől elágazóan a Nagy Teleki utczán és annak folytatásában az újonnan épült m. kir. Honvéd huszár-laktanya kerítésének a vámház felőli sarkáig vezetendő vonalból.
3. a Szent László térről elágazóan a Kossuth utczán, a Kolozsvári utczán a Templom térig és innen folytatólag a Kolozsvári utczán végig engedélyes társaság gőzmozdonyú vasút vonalrészének felhasználásával a m. kir. Államvasutak "várad-velencei" állomáshoz csatlakozóan vezetendő vonalból és végül
4. a Kossuth Lajos utczai vonalrészből a Nagyvásár téren kiágazólag a Sertésvásár téren építendő központi forgalmi telephez vezetendő és engedélyes társaság gőzmozdonyú vasútvonalának részleges felhasználásával létesítendő vonalból álló villamos vasutat az alábbi feltételek alatt megépítése és azt a jelen engedélyokirat tartama alatt a személy- és áruforgalom közvetítésére szakadatlanul üzemben tartsa.

Lásd a vonalhálózat 1906-os térképét
Jogot nyer és kötelezettséget vállal továbbá engedélyes részvénytársaság arra is, hogy a jelenleg meglevő gőzüzemű vasúthálózatát, nevezetesen:

1. a Zöldfa utcán, Nagyvásártéren, Sertésvásártéren, Sáncz-és Vár utczákon át a Templom térig vezető vonalat vágánykapcsolattal a Szt. László téri új vonalhoz; továbbá ezen vonalból a Moskovits Mór és Fia gyártelepére, Léderer és Kálmán, valamint a Berger Dániel-féle ipartelepekre a László malom II. telepére, engedélyes társaság jelenlegi üzlet telepére és innét a Hunyadi malomba, végül a Nagyvásár téri áruraktárhoz vezető elágazó vágányokat;
2. a Vámház utcán át a Sertésvásár térig vezetendő vonalat és ezen vonalból a László malom I. telepére, a Moskovits Adolf-féle ipartelepekre és az Emília malomba vezető elágazó vágányokat villamos üzemre átalakíthassa, s azokat a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt a fentebb felsorolt új vasútvonalakkal egységes hálózattá egyesítve az áruforgalom és szükség esetén a személyforgalom közvetítésére is szakadatlanul üzemben tartsa.

Lásd a tehervágány hálózat 1901-es térképét
Jelen engedélyokirat kiadásával a nagyváradi közúti vaspálya építésére és üzletére a volt közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter által 1875. évi március hó 25.-én 2.840 szám alatt kiadott engedélyokmány határozmányai hatályon kívül helyeztetnek és a villamosüzemre átalakítandó, jelenleg még gőzüzemű hálózatra vonatkozólag is jelen engedélyokirat határozmányai irányadók."

Az engedélyokirat érvényessége 1966. július 31-ig szólt, amikor az üzemet Nagyvárad városának kellett volna átvennie. Ám tudjuk, ez nem így történt! Az építési költséget 2.100.000 koronában állapították meg.

A gőzmozdonyú vasút villamosítása után a részvénytársaság neve is megváltozott. Az új elnevezést a cég 1906. február 25-én megrendezett közgyűlésén szavazták meg e szerint: Nagyváradi Városi Vasút Részvénytársaság (továbbiakban: N.V.V.). Megváltoztak a társaság alapszabályai is, amit a Magyar Királyi Miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg 1910. március 14-én 11.123/III szám alatt hagyott jóvá. A N.V.V. a létesítmények építésével és a beszerzésekkel a Magyar Vasúti Forgalmi Rt.-t bízta meg és 500 drb. egyenként 100.000 korona névértékű részvényben fizette ki.

A járművek megvételére összesen 428.000 koronát fordítottak . Így kialakult a kocsipark kezdeti kapacitása:

• 14 drb. motorkocsi 2 egyenként 35 lóerős motorral
• 2 drb. villamos mozdony 2 egyenként 40 lóerős motorral
• 4 drb. fékes teherkocsi
• 1 drb. tornyos szerelőkocsi
• 1 drb. toló létra.

A Sertésvásártéren megépítették a villamos kocsiszínt, azaz remízt. Ennek épületei:

• 6 vágányos kocsiszín
• 2 vágányos mozdonyszín
• felvételi iroda és egyéb irodák
• igazgatói lakás
• anyagraktár
• műhelyek

Az 1904. február 2-án kelt jegyzőkönyv alapján a Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaság és a Villanytelep megegyeznek, miszerint a Villanytelep kiépíti az egyenáramot fejlesztő berendezéseket a villamos vontatás számára, a villamos energiát a fűtőanyag árával arányos áron adja el, a Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaság elvállalja egy akkumulátortelep kiépítését.

1906-ban 2 darab 185 kW teljesítményű Ganz áramátalakító konvertert, szaknyelven “unformer”-t szereltek be a villanytelep géptermébe. A váltóáramú motorral hajtott generátor 550 V feszültségű egyenáramot állított elő.

... és végre elindult az első villamos

1906 március elején esténként megindultak a próbajáratok, amelyet nagy tömeg kísért figyelmével. A helyi sajtó így írt az eseményről: Március elsején este „vakító fehér lámpájával száguldott egymásután a Nagypiacon végig két ragyogó fényes villamos vasúti kocsi, és messze elhallatszott a szokatlan csengetés, a villamos vasút hangos figyelmeztetése”. „Tegnap este tartották meg az első próbajáratot az üzembe lépő villamos vasúttal, s bocsássuk előre, a próba fényesen sikerült… Két lovas rendőr lovagolt mindenütt a kocsik előtt, aminek bámulására hatalmas közönség verődött össze, szaporítva ez végig az útvonalon, a merre a két kocsi iramodott. A Nagypiacon és a Kossuth Lajos utcán és tovább egyenesen a Teleky utcán haladt a próbajárat.
A Szent László téren több száz főre rúgott már a tömeg, amely élénk érdeklődéssel nézte a közben meg-meg álló két kocsit, amely 20-30 méterre követte egymást… A kocsik után szaladtak az inasgyerekek, a két lovas rendőr alig bírta a rendet fenntartani. A két kocsi a teleptől a Nagyteleky utca végéig terjedő útvonalat, a szüneteket is beleértve, 12 perc alatt futotta be.”

A Nagyváradi Napló az első próbajárat után a következőképpen jellemzi a járműveket: „A nagyváradi villamos kocsik a legmodernebb berendezésű alkotások, tetszetős, elegáns formával. Oldalt a kocsiszám és a N.V.V. felírás van, alapszínük sötétkék és piros, a város színe alul, a közepén pedig a város címere ékesedik. Nem széles, otromba alkotmányok, hanem csinos, szép művek, a magyar ipar remekei.”

Hiába tűzték ki április elsejére a villamosközlekedés beindítását, a jegyárak körüli vita miatt a hivatalos bemutatkozás időpontja egyre csak tolódott. A javasolt viteldíj bárhonnan a vasúthoz személyenként 20 fillér, míg minden más szakaszon 10 fillér volt. Végül is 1906 április 25-én reggel indult be a villamosközlekedés miután előző nap megtartották a pálya műtanrendőri bejárását is. A Nagyváradi Napló 1906 április 26-i száma így számolt be az eseményről:
„Zöld gallyakkal ékesítve jelentek meg a tegnapi hajnalon a villamos kocsik, mintha glóriás hősök tartották volna bevonulásukat a kultúra új városába, körülvéve a rajongók egész seregétől… A tegnapi reggelen szárnyra kelt az első villamos kocsi. Két irányból, a Nagyteleky és a Kert utca felől a vasút felé. A többi útvonalon csak szombaton kezdődik az élet…” Délben a Pannónia szálló éttermében fényes bankettel vendégelte meg a N.V.V. a város előkelőségeit amin több mint kétszázan jelentek meg. Ezen Rimler Károly polgármester pohárköszöntőjében a következőket mondta: „Nem csak mi ünnepelünk, hanem Nagyvárad egész közönsége, mely átérzi közgazdasági, forgalmi és kulturális jelentőségét a villamos vasút megnyitásának, mely új útját nyitja meg Nagyvárad fejlődésének.” Az ünnepségen jelen volt Alexander Stromski, a Siemens Schuckert cég igazgatója is.

Az első napon hozzávetőleg 5000 jegyet adtak el ami az összlakosság majd egytizedét tette ki. A villamosok este 10-ig „száguldoztak” a városban. Három nap elteltével beindult a Kolozsvári utcai vonal is. 1906-ban másfél millióan vették igénybe az új közlekedési eszközt, a következő évben pedig 2,2 millióra nőtt az utazók száma. Az elkövetkező évek enyhe tíz százalék körüli növekedést hoztak, majd az 1910-1911-es években már közel négymillió utazó volt.