Az 3-as pályaszámú villamos mozdony

A mozdony 12-es pályaszámmal Bingenben 1906-ban. Megfigyelhető az egyetlen lant áramszedő valamint a külső lámpák. Az indító ellenállások nem a mozdony tetején voltak. (forrás: Wolfgang D. Richter)	A mozdony a Budesheim-i végállomáson 1906-ban. (forrás: Wolfgang D. Richter)
Immár 3-as pályaszámmal 1985-ben a Sánc utcán. Nagyváradon a többi mozdonyhoz hasonlóan két lant áramszedővel használták. Lámpáit a kocsiszekrénybe süllyesztették, idító ellenállásait a tetejére helyezték.	A mozdony 1985-ben a Sánc utcai iskola mögött. Megfigyelhető a vezetőfülkében a mechanikus fék karja.

Jellemzői

Kocsiszekrény építője Katharinahütte G.m.b.h., Rohrbach, St. Ingbert, Németország Kocsiszekrény gyártási száma 33, Com. 1224 Elektromos berendezések Siemens Schuckert Werke Elektromos berendezések gyártási száma 238 Építve 1905 Használatban Bingenben 1906-1918 Használatban Nagyváradon 1918-1994 Bingeni pályaszám 12 Nagyváradi pályaszám 3 Önsúly 17.000 Kg Ütközők közötti hossz 6890 mm Tengelyek száma 2 Tengelytáv 2800 mm Nyomtáv 1435 mm Motorok 2 drb. D54-es Motorok teljesítménye 2x25 LE Motor felfüggesztés Marokcsapágyas Vonali feszültség 600V Kerék futókör átmérője 900 mm

A mozdony gyártási táblája

Jellegrajz (forrás: Wolfgang D. Richter)

Kapcsolási rajz (forrás: Wolfgang D. Richter)

Tengely rajza (forrás: Wolfgang D. Richter)

A D54-es SSW motor (forrás: Wolfgang D. Richter) Az I.T.B. Vo58-as motor

A D54-es SSW motor belseje (forrás: Wolfgang D. Richter)

A mozdony kocsiszekrényét a St. Ingbert-i Katharinahütte nevű németországi cég készítette el. Ez a cég építette a Németországban használt első nagyvasúti villamosmozdony, a LAG 1 kocsiszekrényét is, amely a Deutsches Museum, München-ben található. Pár év múlva a tulajdonos halála után a vállalat megszűnt. Ezért ritkaságnak számítanak az itt gyártott mozdonyok. Az elektromos berendezéseit a Siemens Schuckert Werke gyártotta 238-as gyártási számmal.

Nagy valószínűséggel 1918 körül kerül Nagyváradra, ahol a 3-as pályaszámot kapja. A 30-as 40-es években mindegyik villamosmozdonyt rombusz áramszedővel használják. Az 50-es évektől kap két lant áramszedőt. A 2x25 LE teljesítményű motor elég gyengének bizonyult a másik két mozdony 2x45 LE teljesítményéhez ehhez járult még kisebb önsúlya is.

A 80-as évektől, amikor a tehervágány hálózat lerövidül főleg kisegítő feladatokat lát el főként ha a 4-es vagy az 5-ös mozdony javítás alatt van.
Az 1988-as főjavításnál kicserélik SSW motorjait és indító ellenállásait I.T.B. Vo58 villamos alkatrészeire. Egyre többet használják az 5-ös mozdony gyakori meghibásodásai miatt. 1992-1994 között a Kolozsvári úti volt Moskovits szeszgyár és a Congips az egyedüli vasúti teherszállítást igénylő vállalatok. A 4-es és 3-as mozdony nagyon rossz műszaki állapotban, a szervíz háttér teljes hiányában tandembe kötve teljesít szolgálatot, használaton kívül pedig a szeszgyár udvarán tárolják. A 2-es villamosvonal Kolozsvári úti szakaszának felszámolásával megszűnik a közel száz éves villamos tehervontatás. A mozdonyok utolsó útján összekapcsolták mindhármat. A rossz műszaki állapot és a teljesen elhanyagolt, eltömődött sínek miatt mindhárom mozdony erejére szükség volt. A Hajó tértől indultak, a Sánc utcán haladtak végig, majd végleg leállították a régi remíz hátsó udvarán megmaradt rövid sínszakaszon. Pár nap múlva elszállították a Szálka remíz hátsó udvarára, ahol az évek során állaga teljesen leromlott.

A 3-as mozdony a telep udvarán 2003-ban

A 3-as mozdony a telep udvarán 2009-ben

2009 májusábanrestaurálják a kocsiszekrényt, kicserélik az elrozsdásodott oldallemezeket, pótolják hiányzó a ütközőt, belülről új burkolatot kap és készítenek két lant áramszedőt amit a tetején rögzítenek.
2011-ben mint ipari műemléket kihelyezik a Nagyvásártér sarkához a villamossínek által közrezárt járdaszigetre.

A restaurálás lépései	A restaurálás lépései
A restaurálás lépései	Frissen festve
Restaurálás után 2009-ben	A Nagyvásártér sarkára kihelyezett mozdony a Sánc utcáról elhozott régi felsővezeték tartó oszloppal

Nagy István - Zsíros Attila - 2012