A Nagyváradi Városi Vasút története

• Bevezető
• Teherszállítás
• Első villamos
• Vonalhálózat
• Villamoskocsik
• Energiaellátás
• Remizek
• Arhívum
• Szerzők

Remizek

• Áttekintés
• Vártéri remiz
• Szálka remiz
• Forgalmi utasítás 1911

Bevezető

A Nagyváradi Gőzmozdonyú Vaspálya társaság tulajdonában volt az akkor még régi medrében csörgedező Pece patak mellett elterülő Sertésvásártéri telek. Az első telephelyet ennek a területnek a keleti oldalán alakították ki. 1882-re felépült a fűtőház, amelyhez víztorony és fordítókorong is társult. Ettől nyugatra két vágány volt lefektetve, amelyek egyesülve a Vámház utca felé vezettek áthaladva a szeszélyesen kanyargó Pecén.

A Villanytelep megépülésével 1903-ban ezt a fűtőházat felszámolták átengedve a terület keleti részét ennek a Nagyvárad fejlődése szempontjából nagyon fontos létesítménynek. Így ugyancsak a Sertésvásártéren kialakítottak egy másik mozdonyszínt, egy öt rendező pályaudvart, hat vágányos villamos kocsiszínt, szolgálati épületeket, anyagraktárt. A bűzös Pecét is elterelték a várostól délre árapasztó csatornát építve neki. Az 1989-ig üzemelő forgalmi telepen karbantartás és főjavítások mellett motorkocsikat, pótkocsikat és villamos mozdonyokat is építettek. A rendező pályaudvarra futottak be a napi 100 vagont is elérő teherszállítmányok, amelyeket a több mint 30 saját iparvágánnyal rendelkező vállalathoz osztottak el. A következőkben bemutatjuk a telep épületeit és az évek során véghezvitt fejlesztéseket is.

A teleprendező pályaudvar 1985-ben

A kocsiszín 1985-ben

Forrás: Magyar Országos Levéltár A Vártéri kocsiszín helyszínrajza dél felé tajolva

A telephely épületei

A kocsiszín

A jelenleg is létező épület eredetileg egy csarnokból állt és hat vágánnyal rendelkezett. A baloldali két sínpár alatt szerelőakna is ki volt alakítva. A csarnok háta mögött helyezkedtek el a műhelyek: fényezőműhely, asztalosműhely, esztergaműhely, amiben helyet kapott a kapcsolótábla, a műhely iroda és a szerszámműhely is.

Forrás: Magyar Országos Levéltár A Vártéri kocsiszín rajza

Forrás: Magyar Országos Levéltár A Vártéri kocsiszín alaprajza

Az épületet többször is kibővítették, amint az a fejlesztéseket bemutató alfejezetből is kitűnik.

Kocsijavító műhely

A forgalmi telep egy másik fontos épülete a kocsijavító műhely, ami a kocsiszíntől balra helyezkedett el. Ez a szerelőaknával ellátott két vágánnyal rendelkező épület eredetileg mozdonyszínnek épült, vagyis a teherforgalomra használt gőzmozdonyok fűtőháza volt. Később itt kapott helyet az egyik egyenirányító állomás is.

Forrás: Magyar Országos Levéltár A mozdonyszín rajza, amely kocsijavító műhely, majd egyenirányító állomásként is üzemelt	Forrás: Magyar Országos Levéltár A mozdomnyszín rajza az 1940-es évekből
Forrás: Magyar Országos Levéltár A mozdonyszín rajza, amely kocsijavító műhely, majd egyenirányító állomásként is üzemelt	Az egyenirányító állomás 1990-ben a telephely felszámolásakor
1990-ben	2012-ben

A forgalmi telep épületei

Forrás: Magyar Országos Levéltár A Vártéri kocsiszín rajza az egyes műhelyekkel

I. Központi telep

1. Üzletigazgatósági épület
2. Igazgatósági laképület
3. Őrbódé
4. Pályafenntartási raktár
5. Szerszámosbódé
6. Homokraktár
7. Mérlegház
8. Teherkocsi javító szín és kovácsműhely
9. Műhelyépület, 9a. Heggesztőszín
10. Kocsiszín
11. Anyagszertár
12. Autógarázs
13. Deszkaraktár
14. Benzinkút
15. Őrbódé
16. Kocsimesteri lak
17. Légoltalmi óvóhely

II. Egyéb üzemi épületek

1. Nagyvárad-vásártér állomás és raktár
2. MÁV állomás előtti váróterem
3. Szt László téri váróterem
4. Rulikovszki úti váróterem
5. Nagyvárad-velencei vizsgáló lakatos bódé

III. Nyugdíjintézeti házak

1. I. pavilon
2. II. pavilon
3. III. pavilon
4. IV. pavilon

IV. Pályaőri lakás az Őssi telepen

1. Pályaőri lakóépület
2. Pályaszín
3. Disznóól
4. Árnyékszék

Teleprendező pályaudvar Vártér 2. épületei

I. Igazgatósági épületek	Épült 1905	tégla (pince, földszint, 1 emelet)	terület 321 m2.
II. Igazgatói lakások	Épült 1922	tégla (pince, földszint, 1 emelet)	terület 196 m2.
III. Kocsimesteri lakás	Épült 1904	tégla (pince, földszint)	terület 81 m2.
IV. Szertári épület - emeleten két lakással	Épült 1910	tégla (pince, földszint, 1 emelet)	terület 180 m2.
V. Garázs épület	Épült 1927	tégla (pince, földszint)	terület 380 m2.
VI. Pályafenntartási raktár	Épült 1940	tégla (földszint)	terület 20 m2.
VII. Portásbódé	Épült 1928	tégla (földszint)	terület 6 m2.
VIII. Homok szárító szín	Épült 1940	tégla (földszint)	terület 15 m2.
IX. Hídmérleg ház	Épült 1925	tégla (földszint)	terület 22 m2.
X. Benzinkút	Épült 1927	vasvázas és lemezfalas épület	terület 6 m2.
XI. Beton légvédelmi pince	Épült 1924, átalakítva 1939	vasbeton épület	területe 92 m2.
XII. Kocsiszín	Épült 1905-1906	tégla épület, füldszintes	területe 1512 m2.
XII.a. Kocsijavító és kovácsműhely	Épült 1905	tégla (földszint)	területe 300 m2.
XII.b. Műhelyek	Épült 1905	tégla (földszint)	területe 628 m2

Forrás: Magyar Országos Levéltár Az állomás épület, egyben a Nagyváradi Városi Vasúr irodaépületének rajza

Az állomás épület felszámolása után 1991-ben

Forrás: Magyar Országos Levéltár A Vártéri kocsiszín rajza az egyes műhelyekkel

Forrás: Magyar Országos Levéltár Az igazgatósági épület rajza

Forrás: Magyar Országos Levéltár A Városi Vasút egyes épületeinek rajzai

Forrás: Magyar Országos Levéltár Az anyagszertár épületének rajza

Forrás: Magyar Országos Levéltár Az autógarázs épületének rajza

Fejlesztések

Beruházások az 1920-1940 időszakban

Szerelőműhely

A vasúttársaság a román közlekedésügyi minisztérium 1925.04.10.-én kelt 06461. sz. engedélyokirata alapján ugyanazon az évben szerelőműhelyt épített a telepén. Erre a célra 1925.04.1.-én 266.594 pengő alaptőkét engedélyeztek

Autóbuszgarázs építése

A román közlekedésügyi minisztérium 1927.05.30.-án kelt 7373. sz. engedélyokiratának alapján a vasúttársaság autóbuszgarázst épített. A garázs a vasút telepén épült meg, az autóbuszforgalom megszűntetése óta a vasút üzemi céljaira szolgál. A 2.500.000lej (33.612 pengő) alaptőkeemelést 1927.05.21.-én hagyták jóvá.

Fordítókorong létesítése

A vasúttársaság 1933-ban villamos kocsik és mozdonyok egyenletes igénybevételének érdekében telepén egy fordítókorongot létesített.

Telepőrház építése

A vasúttársaság az 1928. évben telepén egy őrházat létesített. Az építési költség 1261 pengő volt.

Várócsarnokok

Eredetileg a megállóhelyek nem voltak várócsarnokkal ellátva. A Szent László téren az első várócsarnok 1928-ban lett készen, ami fából épült. 1939-ben vasszerkezetű, üvegezett várócsarnok épült, az előbbit pedig áthelyezték a Rulikovszky úti végállomáshoz. 1938-ban a MÁV p.u. előtt is létesült üvegezett várócsarnok. Az üvegezett várócsarnokok egyenkénti értéke 4000 pengő, a fa várócsarnok 1000 pengő értékűnek lett megállapítva.

Munkásfürdő és mosdó létesítése

A vasúttársaság a munkások számára a meglevő műhelyépületben 1938-ban egy mosdót majd 1939-ben egy fürdőt létesített.

Pályafenntartási raktár építése

A pályafenntartási anyagok és szerszámok tárolására 1939-ben egy raktárt építettek. A 2954.30 pengő költséget építési tőke terhére számolták el, mivel a román hatóságok nem engedélyeztek alaptőkeemelést erre a célra.

Benzinkút létesítése

Az autóbuszforgalom bevezetése miatt vált szükségessé egy benzinkút létesítése, azonban erre a román hatóságok már nem engedélyeztek alaptőkét. Az 5541 pengő költséget az építési tőke terhére számolták el.

Kocsiszín tetejének horgonyzott bádoglemezzel való borítása

A tető eredetileg kátránypapír borítású volt, amit a 1935-1940 években horgonyzott bádoglemezzel helyettesítettek 1385 négyzetméteren, 26.315 pengő értékben.

1 drb Ajax kalapács beszerzése

A R.K.M. (továbbiakban Román Közlekedési Minisztérium) 741/1922 számú engedélyokirata alapján egy Ajax kalapácsot szerzett be 71638 lej értékben (6.020 pengő)

Egy hegesztőkészülék beszerzése

A R.K.M. 1925.04.10-én 6461/szám alatt engedélyezett egy drb villamos hegesztő berendezés beszerzését a bécsi Elin cégtől 220.800 lej (5800 pengő) értékben.

Munkagépek beszerzése

A R.K.M. 1929.08.21-én kelt 11.351 sz. engedélyokirata alapján a vasúttársaság beszerzett 1 drb. 2 m csúcstávolságú esztergapadot 1 drb marógépet 242.000 lej (8350 pengő) értékben.

Vágányhídmérleg beszerzése

R.K.M. 1924.07.18-án kelt 12.962 sz. engedélye alapján engedélyezte egy vágányhídmérleg beszerzését. Schember-rendszerű, vágánymegszakítás nélküli, villanymotoros meghajtású. Költésg 17.171 pengő

Szénraktár építése

Ez óvóhelyként is szolgálhat 1924-ben. Költség 10.725 pengő.

Vízvezeték hálózat kicserélése

A román nemzetvédelmi minisztérium intézkedése folytán a vasúttársaság elavult nyomócsőhálózatát az 1940. évben teljesen megújította, a régi 60 mm átmérőjű nyomócsőhálózat helyett 80 mm átmérőjű csöveket alkalmazott a megfelelő szelvényekkel. A munka 235.341.60 lejbe (8.060 pengő) került.

Új darabáruraktár létesítésének terve a Nagyvásártéren

Várható forgalom Nagyvárad MÁV állomás fel- és leadási teher-darabáru forgalma napi 20 vagonra, vagyis évi 7300 vagonra, súlyban kifejezve 73000 tonnára tehető. Az 1914. évből származó feljegyzések szerint Nagyvárad darabáruforgalma 1913. év folyamán mintegy 108000t volt, amelyből 70000 t esett feladásra, 38000 t a leadásra. Az új darabáruraktár átlagos forgalma 300 munkanap figyelembevételével 81,1 t, tételenként 0.4 t-val számítva 205 tétel.
Jövedelmezőség
Bevételek 211.993 pengő
Kiadások 190.136 pengő
1943.07.23

Építkezések Nagyvárad Magyarországhoz való visszacsatolása idején

Egy 1943-as keltezésű kötvény említést tesz arról, hogy a kocsiszín bal oldalán egy téli szerelőműhelynek az építését kezdték meg, melynek építési költsége 50.000 pengőt tett ki.
Egy 1944.03.25-én kelt jelentésből megtudhatjuk, milyen építkezések voltak a központi telepen:
„Folyamatban levő építkezések
1. A kocsiszínbővítésből hátra van még 2 drb. már rendelkezésre álló modell-vasablak behelyezése, az újonnan épült rész vakolása, valamint az elhelyezett tartó gerendák mellett néhány tégla behelyezése és az ideiglenesen bekötött felső vezeték részére a rózsák elhelyezése és az ezekre való kihúzása.
2. A téli javítóműhely falai már fel vannak húzva, a tisztító akna két oldalfala ki van téglázva és cca. 40 m hosszban a tisztító aknában összegyülemlő víz levezetését célzó csatorna már be van kötve a főcsatornába. Beszereztek a helyi villamos művektől 3 drb. nagy modell-vas ablakot, amelyek kétfelé vágva kerülnek be a téli javítóműhely /kocsi javítómúhely/ új 6 ablakaként. A tető építésbe április 1 után kezdenek.
A kocsijavító műhelyez vezető vágányt még nem építették meg. A régi lakatosműhely satupadjait az új kocsijavító műhelyben helyezik el, így a lakatosok télen fűtött helysigben fognak dolgozni.”

A telephely felszámolása

Az 1980-as évek elején a városrendezési terv a Vártéri nagypiac a kocsiszín területére való áthelyezését határozta el. Ez egyben a Pece patak árapasztó csatornája melletti Szálka dombi telephely kiépítését is jelentette. Eddig ugyanis a Szálka dombi nyitott remízben csak a Timiş villamosok tárolására szolgált.

1988-tól elkezdődik a régi remíz fokozatos felszámolása, amely 1990-ig tartott. Szerencsére épületei nagy részét megtartották és jelenleg a Nagypiac különféle egységei kaptak helyet bennük.

A kocsiszín piac csarnokká alakítása 1990-ben	Ma már mindenki csak a Vártéri nagypiac csarnokaként ismeri az egykori kocsiszínt
Az 1944-ben épült új kocsijavító műhely, téli remíz	Az egykori kovácsműhely, tőle jobbra a forgóváz javító műhely
Az egykori étkezde	A valamikori kúltúrterem

Nagy István - Zsíros Attila - 2016