A Nagyváradi Városi Vasút története

Forgalmi utasítás - 1911

I. Általános szabályok

1. A nagyváradi városi vasúton a végrehajtási szolgálat ellátását a vasút üzleti rendtartás, az engedély okirat, a műtan rendőri bejárási jegyzőkönyvek, a vonatkozó kereskedelemügyi miniszteri és vasúti és hajózási főfelügyelőségi rendeletek, a vasúti szolgálati rendtartás, valamint a jelzési és jelen utasítás határozmányai szabályozzák.

A hatósági rendeletek megtartása

2. Az alkalmazottak a városi főkapitánynak bejelentendők és kötelesek a hatósági rendeleteket és szabályokat nemcsak meguk megtartani, hanem azoknak közlekedő közönség részéről való megtartásáról is gondoskodni.

Igazgatósági rendeletek

3. A szolgálati ágak szerint kiosztott utasításokon kívül minden alkalmazott tartozik az igazgatóság által kiadott, valamint a parancskönyvben közölt rendeleteket ismerni és azokat megtartani, nemkülönben a felebbvalóitól nyert rendelkezéseket szigorúan követni.

4. A kocsivezetők, kalauzok és váltóőrök havonkint legalább egyszer oktatásban részesülnek, szolgálati kötelmeikről és erről évenkint kétszer vizsgát tesznek, melynek eredményéről nyilvántartás vezettetik.

5. Minden alkalmazott az igazgatóság által szolgálatból - akár ideglenesen, akár állandóan - más szolgálat teljesítésére is beosztható, amely képzettségét felül nem múlja és azt ellentmondás nélkül elfogadni és pontosan ellátni tartozik.

Kártérítési kötelezettség

6. Az alkalmazottak a társaság tulajdonát minden kártól megóvni kötelesek. Kár esetén, ha a tettes ki nem puhatolható, a kár helyén szolgálatot teljesített alkalmazottak együttesen tartoznak kártérítéssel.

Tilos a dohányzás

7. A dohányzás szolgálatban feltétlenül tiltatik. Az egyenruhás alkalmazottaknak akkor is megtiltatik a dohányzás, habár szolgálaton kívül, a társaság kocsijain tartózkodnak.

Szabad menet

8. A nem egyenruhás alkalmazottak csakis az igazgatóság által kiállított igazolvány előmutatása mellett élvezhetnek a társaság kocsijain szabad menetet az alkalmazottak rokonai ezen kedvezményben nem részesülnek.
Egy kocsira legfeljebb két szolgálaton kívül levő alkalmazott szállhat, ezek is csak a kocsi-vezető mellett állva tartózkodhatnak.

A felébbvalók iránti tisztelet

9. Az alkalmazottaknak szigorú kötelessége felebbvalóík és a társasági hivatalnokok iránt tisztelettel viselkedni; találkozáskor a nem egyenruhás alkalmazottak felebbvalóikat és a hivatalnokokat kalapemeléssel, az egyenruhás alkalmazottak pedig katonásan üdvözlik, azonban a kocsivezetőknek menetszolgálat közben tisztelegnie nem szabad.

A szolgálat általában

10. Minden alkalmazott a szolgálati idő beállta előtt legalább 1/4 órával tartozik a kijelölt állomás helyén megjelenni és utasítás szerint eljárni. A felváltás mindig a beosztás szerinti szolgálati helyen, illetőleg a kijelölt felváltási helyen történik. Menetközben a felváltás rendszerint tilos. Minden alkalmazott, ha a szolgálatból kellő időben nem váltatott fel, köteles mindaddig szolgálatban maradni, míg fel nem váltatik. A szereken és berendezéseken észlelt hiányok a legközelebbi felebbvalónak bejelentendők, ily hiányokért a felelősség mindig az átadó alkalmazottat terheli.

11. A társaság tulajdonát képező épületek szerek és egyéb berendezések, kivált a forgalomban lévő kocsik soha felügyelet nélkül nem maradhatnak. Baleset, forgalmi akadály vagy üzemzavar esetén, a szolgálatban nem levő alkalmazottak is tartoznak segédkezni, szükség esetén tartalék-szolgálatra is berendethetők.

12. A forgalmi és pályafentartásí személyzet vasár-és ünnepnapokon szabadságra különös igényt nem tarthat.

II. A forgalom végrehajtása

a) A főellenőr kötelessége

1. Úgy a személy, mint a teherforgalom üzembiztos és gazdaságos közvetlen vezetése a főellenőr kötelessége.
Tartozik e célból mindazon intézkedéseket megtenni, melyek a helyzetből kifolyólag szükségesnek mutatkoznak. Az ellenőrök, vonatvezetők, vizsgáló kalauzok, kalauzok, kocsivezetők és fékezők szolgálati beosztásáról gondoskodik olyképen, hogy a szolgálat érdekeinek kellő kielégítése mellett elegendő pihenésben részesüljenek. Ellenőrzi a személyzetet, hogy ki-ki a szolgálati beosztás szerint meghatározott időben a szolgálat átvételére megjelent-e.
Meggyőződést szerez a csatlakozó állomásokon levő és behozatalra készen álló teherkocsik mennyiségéről és ehhez képest vezeti be a vonatokat, kirendeli a szükséges mozdonyokat, vonatvezetőket és vonatkísérőket, ellátja őket teendőik iránt a szükséges utasításokkal, a napközben történtekről ezek szóbeli jelentését átvéve, megteszi a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket.

2. Úgy a személy, mint a teherforgalomról tapasztalt szabálytalanságokat tárgyalja, a felmerült nehézmények megszüntetésére törekszik, amennyiben a szükségesnek vélt intézkedések hatáskörén túlterjednek, az üzletigazgatónak tesz javaslatot és a tőle vett rendelkezéseket végrehajtja.
Megbetegedés esetén bárcát állít ki és helyettesről gondoskodik, úgyszintén szabadságolás esetén is.
Közvetlenül érintkezik az összes alkalmazottakkal, azok szolgálatát folyton figyelemmel kíséri és tapasztalatairól az üzletigazgatóságnak jelentést tesz.

3. A telefon berendezés jókarban tartásáról gondoskodik és a telefon készülékek szabályszerű használatát ellenőrzi.

4. Felülvizsgálja a menetleveleket. Úgy a menetlevelekből, valamint a menetjegy számadásokból kivonatolja és gyűjti azon adatokat, melyek a forgalmi teljesítmények, a személy és áruszállítás statisztikájához szükségesek és az üzletigazgató által elrendeltettek. A főellenőr a végrehajtó szolgálatnak felelős vezetője és ebből kifolyólag az összes személyzetnek időközönkénti oktatása és vizsgázása az ő kötelessége. Az oktatás havonkint egyszer, a vizsgázás évenkint kétszer ő általa ejtendő meg, amiről nyilvántartásokat vezetni és ezeket az igazgatóságnak beterjeszteni tartozik.

5. A főellenőr ezeken kívül az üzemnél felhasznált fogyasztási anyagok gazdaságos felhasználását tartozik ellenőrízni, a leltár és anyagszámadásokat átvizsgálni.
A főellenőr a villamos áram fogyasztásáról nyilvántartásokat vezet, melyekből egyrészt a személyszállításnál, áruszállításnál, valamint a műhelyszolgálatnál külön-külön felhasznált áram kivehető legyen, azonkívül a kocsivezetőknek áramfogyasztására vonatkozó működését megfigyeli.

6. Minthogy a végrehajtó szolgálatnál alkalmazott ellenőrök, kocsi vezetők, kalauzok, vonatvezelők, fékezők, kocsitolók, váltóőrök, az éjjeli őr és munkások a főellenőrnek vannak alárendelve, jogában áll ezen alkalmazottakat, ha a kiadott szolgálati szabályzat ellen súlyosan vétenek, azonnal felfüggeszteni.
Ily esetben elsősorban a felfüggesztett alkalmazott pótlásáról tartozik gondoskodni és azután további intézkedés végett az illetőt az üzletigazgató elé állítja.

7. A főellenőr kötelessége időnkint a vonalra kimenni és a forgalmi szolgálatnak pontos és a biztonsági intézkedéseknek megfelelő lebonyolításáról közvetlen meggyőződést szerezni.
Különösen felügyelet tárgyát képezi:
a) a kalauzok magatartása a közönséggel szemben;
b) a kalauzok eljárása a jegy kezelés körül
c) a kocsivezetők szabályszerű szolgálattétele, különösen éberség és ügyesség tekintetében
d) a be- és kikapcsolók és a fékkészülékek helyes kezelése
e) az ellenőrök és vizsgáló kalauzok szolgálatának ellenőrzése
f) az előírt menetsebességek pontos megtartása
g) azon hatósági intézkedések pontos megtartása, amelyek a túlzsúfoltság megakadályozását célozzák.
Ily szemle alkalmával tapasztalt szabálytalanságok esetén a főellenőr tartozik a helytelenül eljáró közeg kellő kioktatásáról haladéktalanul gondoskodni, esetleg a tapasztalt rendellenességről az üzletigazgatóságnak tesz jelentést.

8. A főellenőr az érvényben levő hatósági és igazgatósági rendeleteket és utasításokat a személyzettel kimutathatólag közölni tartozik.

9. Végül nemcsak a forgalmi és jelzési utasításban, hanem a kocsivezetői teendőkben is teljes jártassággal kell bírnia s a személyszállító kocsik műszaki berendezését és kezelését tökéletesen ismernie kell.

b) A kocsimester kötelessége

1. A kocsimester az összes kocsiállomány és felszerelések vizsgálatát teljesíti és az esetleges javítások kivitelét, valamint a szolgálati utasításnak műszaki szempontból pontos megtartását ellenőrízni.
A kocsimester a vonatforgalom vezetésével megbízott főellenőrnek van alárendelve, ehhez képest a vonatforgalom tekintetében a főellenőr utasítátásai szerint tartozik eljárni.
Műszaki szempontból a kocsi mester az igazgatóságtól veszi a meghagyásokat.

2. A kocsimester a kocsikon és felszereléseken észlelt bajok okát megállapítja és erről minden egyes esetben jelentési tesz az üzletigazgatóságnak, minden egyes kocsi havonkínt egyszer behatóbb vizsgálat alá veendő.

3. A kocsívezetők kiképeztetése a kocsimester által történik, a nyert kiképeztetésről előirt vizsga az üzletigazgató előtt teendő le.

4. A kocsivezetők és kalauzok a személyszállításnál az elektromos mozdonyok vezetői, a szerelők, lakatosok és munkások a kocsimesternek alárendeltetvén, a kocsimester jogában áll oly alkalmazottakat, kik súlyosan vétenek a szolgálati szabászat ellen, azonnal felfüggeszteni és további intézkedés végett az üzletigazgatónak előállítani.

5. A kocsimester a vezetékeken és kocsikon szükségessé vált csekély javítások kereszülvitelét eszközli és a reá bízott összes felszerelések jókarban tartásáért felelős; a kocsik nagyobb hibái vagy sérülései esetén, ha azok javítása asztalos, üveges, mázoló munkát, vagy új kerékpárok beiktatását igényli, a javítást a kocsimester a javítóműhely személyzete állal eszközölteti.

6. Forgalmi zavarok alkalmával a kocsimester azonnal köteles a vonalra sietni és intézkedni a netán szükséges segélymunka, valamint a hiba gyors eltávolítása iránt.

7. A kocsimester számon tartja az illető vonal számára kiadott szerszámokat és azokért felelős, ellenőrzi továbbá a szolgálati utasítás és beosztás pontos megtartását és az előforduló kihágásokat vagy mulasztásokat azonnal bejelenti az üzletigazgatónak.

8. A kocsimester tartozik lehetőleg gyakran megvizsgálni a kocsin levő vezetékeket, gépeket, bekapcsoló készüléket, féket, ellenőrzi a kocsik világítását, kenését, valamint a kocsik és kocsitelep jókarban és tisztán tartását.

c) Az ellenőrök kötelessége

1. Az ellenőr a vonalon a pénz és jegykezelést, valamint a menetrend s különösen a pontos átszálló forgalom fentartását ellenőrzi.

2. Az ellenőr váratlanul lép valamely kocsira, megvizsgálja a menetlevelet, a kalauz jegy, esetleg pénzkészletét, az utasok jegyeit és a felmutatott szabadjegyeket és ha mindezt rendben találja, rá jegyzi az utolsó jegyszámokat a menetlevélre és láttamozza azt. Ha a jegy, vagy pénzkészletben hiányokat észlel, azonnal bejelenti ezt az igazgatóságnak.

3. Az ellenőrnek jól járó zsebórával kell bírnia.

4. Az ellenőrnek alárendeltetnnek a kocsivezetők, továbbá a kalauzok és a váltóállítók.

5. A forgalomnál alkalmazottak az ellenőrnek felügyeletére bízatván, az ellenőr minden előforduló rendellenességet az igazgatóságnak bejelenteni köteles.

d) A kocsivezetők kötelessége

1.A kocsivezetők kellő kiképeztetés és az előirt vizsga sikeres letétele után teljesitik a menetszolgálatot.

2. A kocsivezető köteles az átveendő kocsit minden fontosabb részében megvizsgálni és meggyőződést szerezni, hogy az tényleg teljes forgalomképes állapotban van-e, figyelem fordítandó arra, hogy ezen vizsgálat alatt netán kellemetlen és káros eshetőségek kikerülése végett az áramszedő kengyel a munkavezetéktől elzárva legyen. Ha a kocsivezető hibát, vagy hiányt észlel, köteles azt azonnal a kocsimesternek bejelenteni, az alaposan kifogásolt kocsi egy tartalékkocsival kicserélendő, a kocsi megvizsgálásánál a kocsivezető köteles különösen szem előtt tartani, hogy:
a) a dörzsfék jól és könnyen működik-e?
b) a kocsimotorok rendben vannak-e? Az erre vonatkozó vizsga akként ejtendő meg, hogy a kocsi a kontroller 4-ik fokának bekapcsolása utján mozgásba hozatik és a villamos fék által a később előirt módon lefékeztetek, ez alkalommal a villamosfék esetleges sérülései is konstatálható. Oly kocsit, melynek fékei rendben nincsenek a kocsivezetőnek átvenni nem szabad. Fő gond fektetendő arra, hogy a csapágyak kenőcs-edényei a kellő kenőanyaggal ellátva legyen. Ellenkező esetben a kocsivezető köteles a szükséges pótlást olaj, illetőleg merev kenőcscsel megfelelő mérvben eszközölni?
c) az ótombiztositók a fő és lámpa vezetékeken rendben vannak-e és a kocsiban teljes számban és jó állapotban vannak-e az izzólámpák? ha nem, újak kérendők és beillesztendők, e célból a világítás bekapcsolandó;
d) az ütőharang és a jelzőharang kellően működnek-e, valamint a jelzőszij rendben van-e?
e) a homokszekrények meg vannak-e töltve és a homokhintőkészülék rendben van-e?
f) ha a kocsivezető mindezekről teljes tudomást szerzett, a kocsit átveszi és az átvétel után felelős a kocsi forgalombiztos és forgalom-képes állapotáért.

3. A kocsivezetőnek menetközben figyelmét folytonosan a pályára és környékére kell irányítani, hogy minden baleset elkerültessék. Menetközben egyik kezét állandóan a bekapcsolón kell tartania s beszélgetnie tilos.

4. Ha a kocsivezető a vágányban vagy ahhoz közel valamely akadályt vesz észre, amelyet ütőharangjelzéssel elhárítani nem sikerült, úgy hogy mellette akadály és veszély nélkül nem lehet elhaladni, akkor a kocsit idejekorán meg kell állítani s az akadály elhárítását bevárni, vagy ezt a kalauz által elháríttatni.

5. Néptömeg mellett, mely a vágány mellől jelzés dacára sem megy el, csak a leglassabb menetben szabad elhaladni, hogy szükség esetén azonnal meg lehessen állítani.

6. A menetirány változásánál a kocsivezető tartozik helyet változtatni, úgy hogy mindig a kocsi előrészén legyen, ez esetben ügyel arra, hogy az áramszedő kengyel megfordíttassék, mert fordított áramszedő kengyellel haladni tilos. A kocsi jelzőkészülékeit visszamenetkor meg kell cserélni. Ha valamely okból a vonatot csupán néhány lépésnyire kellene visszatolni, kivételesen megengedendő, hogy a kocsivezető eredeti állásáról tolasson vissza. Ilyenkor gondoskodni kell, hogy a kalauz a vonat másik végén az ütőharanggal figyelmeztető jelzéseket adjon, a jelző csengettyűvel a szükséges jelzéseket a kocsivezetőnek megadja és szükség esetén a féket os kezelje.

7. Mielőtt a kocsivezető a kocsiról leszáll, még ha a kocsi mellett áll is és akkor is, ha a kocsin helyét változtatja, a bekapcsoló forgattyukat magához kell vennie és a kocsit be kell fékeznie.

8. A bekapcsoló forgattyut megőrzés végett - felebbvalóit kivéve - átadni senkinek sem szabad, annál kevésbbé szabad azt a kocsiban letenni.

9. A kocsivezető kötelessége minél gyakrabban meggyőződni arról, hogy a kocsi és a motor tengelyei nem szaladnak-e melegen és hogy az ellenállások nem melegednek-e túlságosan.

10. A kocsit a pályán felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

11. A kocsivezető a kocsi technikai berendezéseinek megtekintését senkinek meg nem engedheti s azok kezeléséről felvilágosítást adnia senkinek sem szabad.

12. Menetszolgálat közben a kocsivezető a kalauz utasításait és jelzéseit követni tartozik.

13. A kalauz indító jelzése nélkül a kocsivezető a kocsit meg nem indíthatja, megállójelzésre s különösen gyors megállás jelre pedig köteles a kocsit legrövidebb idő alatt megállítani.

14. Időnkint és minden utcakeresztezés előtt az áram kikapcsolandó és az ütőharanggal figyelmeztető jelek adandók, még akkor is, ha a pályán akadály egyáltalán nem volna észlelhető.

15. A kocsivezető teljesen józan és szolgálat képes állapotban idejekorán tartozik szolgálatra jelentkezni és a meghatározott időre a kocsival rendelkezésre állani. Ez ellen való vétség minden esetben fegyelmi büntetést von maga után.

16. Ha a tűzoltóság, temetési vagy katonai menetek a pályát kereszteznék, a kocsit meg kell állítani és a menetek elvonulását bevárni.

17. A kocsivezető az őrszemélyzet vagy felebbvalók által esetleg adott jelzéseket feltétlenül követni tartozik.

18. A menetszolgálatnál a kocsívezető az illető pályaszakaszra megállapított menetsebességgel tartozik haladni, melyet szabályszerű módón a körülményekhez képest csökkentenie kell.
Minden rendes megállóhelyen megállani, feltételes megállóhelyeknél a sebességet 6 km-re csökkenteni s a kalauz jelzése, illetőleg a szükség szerint megállani vagy a rendes sebességgel tovább haladni tartozik.
A menetsebességet csökkenteni kell minden oly esetben, amikor a kocsivezető kilátása korlátozva van, pld. ködben, éles kanyarulatokban; továbbá élénk utcai forgalom vagy népcsődület helyén, templomok, iskolák s más középületek kapuja előtt, mikor ott tömeges be- vagy kivonulás történik; ott ahol lovak vagy hasonló nagyobb állatok a vonat közeledtére megriadnak, vagy nyugtalanságot mutatnak (ily helyen a harangjelzés is lehetőleg mellőzendő) építkezéseknél, az állványok és téglarakások mellett s végül ott, ahol azt a hatóság valamely okból (esetleg ideiglenesen) elrendeli.
Ilyenkor a sebesség óránkint 5-6 km.-re (gyors lépés) csökkentendő.

e) A kalauzok kötelessége

1. A kalauz teljesiti a jegykiadást a kocsiban, ügyel a menetrend megálló és átszálló helyek megtartására és ellenőrzi a kocsi tisztán és jókarban tartását. A jegykezelésben tökéletesen jártasnak kell lennie és az e részben fenálló szabályokat, utasításokat és rendeleteket ismernie és megtartania kell. Ismernie kell ezenkívül a menetsebességre és a forgalmi szolgálatra vonatkozó szabályokat és utasításokat, úgyszintén a jelzési utasítást és a váltó állítást.

2. A kalauz tartózkodási helye rendesen a menetiránynak megfelelő hátulsó perron.

3. Minden megállóhely nevét és átszállóhelynél az átszállás irányát hangosan bemondja a kocsiba.

4. Minden utasnak felszállásnál azonnal kiszolgáltatja a kívánt menetre szóló jegyei. A leosztás akkép történjék, hogy a kalauz azt minél előbb befejezze. E végből már a végállomásról való elindulás előtt köteles megkezdeni a jegyosztást.

5. A jegyek minősége, kezelése és ára tekintetében külön szabályrendelet intézkedik. Különösen figyelem fordítandó arra. hogy a jegyek számszerinti sorrendben használtassanak fel. Bármely okból visszamaradt jegy többé ki nem adható, hanem elrontottként kezelendő.

6. Megállóhelyeknél az utolsó utas le, vagy felszállása után megadja az indulási jelt és kerüli a felesleges tartózkodás.

7. Feltételes megállóhelyeknél a menetsebesség óránkint 6 km (lépés) csökkentendő, azonban csak az esetben kell megállaní, ha fel vagy leszálló utas van, különben tovább megy a kocsi; de itt is feltétlenül megadandó az indulási jel.

8. Átszálló helyeknél a szomszéd vonal netán közellevó kocsiját be keli várni.

9. A kalauz szolgálatba lépése, illetve a kocsi átvételekor köteles megvizsgálni az ajtók; ablakok; függönyök szőnyegek és lámpák állapotát; az észlelt hiányokar a kocsin levő könyvbe jegyzi. Az első menet átvételnél a kocsivezetőt támogatni és kisegíteni tartozik.

10. A kalauznak jól járó zsebórával kell bírnia és szolgálata megkezdésekor szükséges, hogy legalább 2 korona váltópénzzel rendelkezzék.

11. Ha a kocsi szabad pályán áll meg, a kalauz leszáll és a kocsivezetőtől a megállás okát megtudván, intézkedik az esetleges akadály elhárítása íránt.

12. Ha valamely kocsialkatrész túlságosan felmelegszik, ízzásba jön vagy kigyúl, elsősorban is az áramvezetés szakítandó meg. Ezért ha a kocsivezető által eszközölt kikapcsolás nem vezet célhoz, a kengyel a kalauz által lehuzandó.
Mindezen munkálatok a forgalom lehető megszakítása nélkül gyorsan és szabályszerűen végzendők.
Ha a kocsi valamely okból tovább nem mehet, akkor azt a legközelebbi utána jövő kocsi tolja tovább. Ily esetben a kocsik összekapcsolását a kocsivezetők és kalauzok együttesen végzik.

13. Ha egy kocsi a vágányból kiugrik, akkor az, a mennyire lehetséges, mindig feltűnés és huzamosabb késés nélkül a vágányba ismét beemelendő.
E végből úgy a kalauznak, mint a kocsi-vezetőnek azonnal munkához kell látni és az utasokat a kocsiról leszállítani. Az áram megszakítandó az áramszedő készülék lehúzásával és lekötözésével.

14. Ha menetközben baleset történik, amelynek következtében utasok vagy mások megsérültek vagy meghaltak, a kocsi azonnal megállítandó és a kalauznak elsősorban a lehető gyors segélynyújtás és a további szerencsétlenség meggátlása iránt kell intézkedni.
Ily esetben a közelben levő rendőrhöz kell fordulni és a szükséghez képest a közelben található vagy ugyanazon vágányon érkezó társasági alkalmazottakat kell igénybe venni a segélynyújtáshoz; az igazgatóság értesítendő és ha szükséges, a mentő egyesület is.
A baleseteknél a kalauz és egyéb jelenlevő személyzet úgy viselkedjék, hogy minden feltünés vagy csődület lehetőleg kerültessék, a vágányról az akadály lehetőleg mielőbb eltávolíttassék és a villamoskocsik közlekedése fennakadás nélkül folytatható legyen.
Az illető kocsi vezetője és kalauza mindaddig el nem távozhatnak a baleset színhelyéről, míg a kalauz a legszükségesebb adatokat fel nem jegyezte és pedig a sérültek, illetve károsultak számát, nevét és lakását, az intézkedő rendőrközeg nevét és számát, valamint a jelenvolt tanukat. Ha a kocsi továbbmenetele a hatóság által meg nem tiltatik, a kocsit mielőbb tovább kell indítani. A baleset színhelye mellett a szabadon levő vágányon elhaladó más villamoskocsik csak akkor állitandók meg, ha ezen kocsik személyzetére a balesetnél segélynyújtásra szükség van.
A kocsinak a végpontra érkezése után a kalauz feljegyzéseit kiegészíti mindazon körülmények felsorolásával, melyek az eset felderítésére a felelősség és vétkesség megállapítása céljából fontosak.

15. A kalauz köteles az ellenőrnek bármikor a menetlevelet és jegyeket átadni, valamint a pénzkészletet bemutatni.

16. Végállomásokon a kalauz a kocsi szerkezetéhez képest átakasztja a perronajtókat, a kocsít azonban csak az esetben hagyhatja el, ha felváltatik, vagy erre nézve a kocsivezetővel a felügyelet iránt megegyezik, utóbbi esetben a kalauz köteles még a kocsi indulása előtt visszatérni.

17. A kocsiban levő lámpák felgyujtása a kalauz kötelessége, ez rendszerint a végállomásokon eszközlendő. A napnak sötét szakában, valamint nagy ködnél nyáron zivataros időben, télen víharszerű sűrű havazáskor, továbbá erős záporeső esetében kivilágítandó a kocsi, úgyszintén akkor is, ha az áramszolgáltatásban zavar áll be.

18. Ugyancsak köteles a kalauz a menet közben esetleg bepiszkolódott ablakokat, lámpákat, ülést stb. az erre szolgáló ruhával megtisztítani.

19. Az utasok által a kocsiban felejtett tárgyakat kötetes a kalauz az igazgatósághoz való juttatás végett az ellenőrnek átadni.

20. Ha a kalauznak felváltása idejében nem történik, köteles addig szolgálatban maradni, míg bejelentése, illetőleg a legközelebbi ellenőrnek intézkedése folytán a felváltás be nem következik.

21. A kocsi tisztaságára és a dohányzási és köpködési tilalom betartására szintén a kalauz figyel.

22. A kalauz a közönséggel – szolgálati kötelességének szemmeltartásával - udvariasságot és előzékenységet tanúsítani köteles, viták, civakodások kerülendők.

23. Előforduló esetekben a kalauz figyelmeztetni tartozik a közönséget a fel- és leugrás veszélyes voltára.

24. Rendes körülmények között csak hátul szabad fel- vagy leszállani, nagyszámú utasok felvételénél, vagy leszállásánál de csakis megállóhelyeken, megengedhető az elülső és járda felőli perronajtónak megnyitása is.

25. Menetközben a perronajtót nyitni szigorúan tiltatik. A kocsilépcsőn állani nem szabad.

26. Undort keltő vagy ragályos betegségben szenvedő, valamint ittas vagy igen szennyes ruházatú, nemkülönben igen nagy csomagokkal biró utast felvenni nem szabad.

27. Ülés alatt el nem férő csomag a kocsi-vezető mellé teendő és ezért a szabályszerű dij szedendő.

28. Nagyvárad sz. kir. város rendőrségének közegei, ha egyenruhában vannak, a kocsivezető melletti helyen szabad menetet élveznek, de kettőnél több egy kocsira fel nem szállhat. A m. kir. posta és távírda kézbesítői egyenruhában vagy igazolvány birtokában szintén ingyen szállíttatnak, de ugyancsak a perronon tartoznak helyet foglalni.

29. Forgalmi végpontokon az áramszedő kengyelt a kalauz kezeli.
Minden menetirány változáskor a kengyel megfordítandó, hogy húzva és ne tolva mozogjon a munkavezetéken.
A kengyel a kalauz által az előírt módon megerősítendő, nehogy felemelkedhessék.
A kengyel ezen állítását a kalauz az illető pontokon való megérkezéskor azonnal tartozik végezni.

30. Amennyiben menetközben a világító berendezés nem működnék, a kalauz köteles azonnal a kocsi elején és hátulján levő lámpákban gyertyát gyújtani. E végből a kocsin állandóan két gyertyát is kell tartani.

31. Ha a kalauz kettős pályán észreveszi, hogy a munkavezetéken hiba van, köteles kocsiját megállítani és az utána jövő kocsi elé menve, annak vezetőjét a vezetéken fenforgó hibára figyelmeztetni. Ezen figyelmeztetést a későbbi kocsik kalauzai sorrendben mindaddig tovább adni tartoznak, míg egy felebbvaló az ez iránti intézkedést át nem veszi. Egyvágányú pályán a kitárőben találkozó kocsit értesíti a munkavezetéken észlelt hibáról.

32 A férőhelyek tekintetében kiadott utasítások pontosan megtartandók. Ezek megtartása érdekében szükség esetén rendőri segély is igénybi vehető.

33. A végállomásokon a kocsi elindulása előtt a kalauz a közönségnek a felszállásra jelt adni köteles. Ezen jelzés csak akkor adható meg, ha a kocsivezető és kalauz helyeiket már elfoglalták. A kalauznak menetközben kocsiját elhagyni nem szabad.

34. A szolgálat befejeztével a kalauz jegykészletével és pénzével, az igazgatóság utasításához képest azonnal beszámolni köteles.

35. A kocsiban előforduló minden eseményről a hely és idő pontos megjelölésével az ellenőrnek szóbeli és a menetlevelén rövid írásbeli jelentés teendő. Így feljegyzendő minden üzem zavar kezdete, vége és oka, továbbá a más jármüvekkel való összeütközés, előfordult civódás, a kocsin történt kár, sérülés, ablaktörés, függöny vagy szőnyeg rongálás stb., e célra minden kalauz néhány napi jelentéssel elláttatván, a feljegyzést a legközelebbi ellenőrnek adja át.

36. A kocsivezetőknél a 17. pont alatt foglaltak a kalauzt is kötelezik.

f) A vonatvezetők kötelessége

1. A vonatvezetők szolgálati beosztásáról a főellenőr intézkedik, kik ezen intézkedésnek pontosan megfelelni tartoznak, s legalább fél órával a vonat elindulása előtt szolgálatra jelentkeznek. A főellenőrtől szóbelileg veszik az értesítést a közlekedő vonatokról, különös figyelemmel tartoznak lenni az iránt, hogy az oly vonalrészeken, hol menetrendek vannak érvényben, az feltétlenül betartassék.

2. Minthogy a Templomtér - V.-Velencei, valamint a Kert-utca -Rhédey-kerti vonalrészen a fennálló menetrendektől egy percnél nagyobb eltérés nem engedhető meg, ha a bevezetett vonat menetrendje bármi okból nem volt betartható, köteles az a következő legközelebbi vonat menetrendszerinti indulását bevárni, ha pedig a személy vonatok forgalmában késedelem áll be, a Templom-tér-V.-Velencei, vagy a Kert utca- Rhédey-kerti vonalon a találkozások előzetesen telefonon állapitandók meg. A telefon használhatatlansága esetén köteles a vonatvezető az elöl haladó személykocsival egy vonatkísérőt a legközelebbi kitérőbe küldeni, ki az onnan indítandó személykocsit a tehervonat beérkeztéig visszatartani köteles, a tehervonatot követő személykocsi vezetőjét pedig a váltóállító által a tehervonat előhaladásáról értesiteni.

3. A máv. csatlakozó állomásain esetleg szükségesnek mutatkozó tolatások csak a máv. közegeinek felügyelete mellett eszközölhető és minden körülmények között oly módon korlátozandó, hogy a menetrend szerinti indulás el ne mulasztassék.

4. Indulás előtt köteles a vonatvezető vonatát megvizsgálni - illetve erre vonatkísérőit utasítani hogy nincs-e kocsikon, vagy rakományon oly sérülés, mely a forgalom biztonságát veszélyeztetné.

5. A vonat által eszközölt minden útról a "Teherforgalom végrehajtásáról" szóló rész c) pontjában előirt menetlevél a vonatvezető által szerkesztendő. Ez alól kivételt képeznek a Sertésvásártér-Áruraktár László malom Villanytelep és Üzletudvar-Hunyady malom közti viszonylatok, a melyeken eszközölt utak tolatásnak minősíttetvén, a menetlevélben nem tűntetendők ki.

6. Általában mindazon intézkedés megtétele és megtartása - mely ezen utasításnak "A teherforgalom végrehajtásáról" szóló részében minden előfordulható esetre részletesen meg van határozva - a vonatvezető kötelessége és az üzembiztonság szempontjából úgy a tolatásoknál, mint a vonatok közlekedésénél előirt mindennemű óvrendszabályok megtartásáért ő felelős.

g) A transiteurök kötelessége

1. Az átmeneti szolgálat közvetítésére kirendelt transiteurök a csatlakozó állomásra érkezett számadásokból a közvetlenül elszámoltakat kiveszikés ezek alapján bárcákat készítenek, melyeken a címzett, feladó és éru minősége kétségtelenül és pontosan ki legyen tűntetve, mert az ipartelepekre a kocsik csakis bárcák alapján állíttatnak be.

2. A számadásokat átszállítási jegyzékkel veszi át s amennyiben jelképileg átveendő kocsikról van szó, kötelessége az ólmok sértetlenségéről meggyőződni és ha rendellenességet észlel, az átvételt csak tényálladéki jegyzőkönyv felvétele és a raktanúsítványon történt igazolás mellett veszi át, ugyanígy jár el nyitott kocsiknál is, ha a hiány vagy sérülés külsőleg felismerhető. Darabáruk átvételénél minden egyes darab külön mérlegelendő és a talált súly az átszállási jegyzékbe beírandó.

3. A behozott, a kivitt kocsikat felírja, azokról kocsiforgalmi jelentést szerkeszt, melyet a máv. által szerkesztett jelentéssel összeolvas, aláír és beterjeszt.

4. Az átadandó kocsikról átszállítási jegyzéket szerkeszt, a kocsikat ólommal átmeneti és állomási bárcával látja el a nagyváradi V. V. által átadott számadásokat átmeneti bélyegzővel az e célra kijelölt helyen látja el s így adja át a máv. közegének.

5. A társaság érdekeinek megvédésére teljes buzgósággal törekszik s midőn az eljárás iránt kételyei vannak, utasításért elöljáróihoz fordul és a társaság vonalaira érkező kocsik mennyiségéről esetről-esetre jelentést tesz a főellenőrnek.

h) A váltóállítók

1. A váltóállító felváltásig helyét semmi szín alatt el nem hagyhatja és a váltót a nyert utasításhoz képest igazítja.

2. Mialatt a kocsi a váltón áthalad, a váltóállító helyén áltva marad.

3. Ha a kocsi a váltón át nem mehet, a váltóállító idejekorán, hogy a kocsi még a váltóhoz való érkezés előtt megállítható legyen, nappal zászlóval, éjjel lámpával jelt ad.

4. Ha a váltón való áthaladáskor a kocsit - a váltóállitó mulasztása folytán - baj éri, a váltóállítót terheli a felelősség, ha a tényállás ki nem puhatolható, úgy a váltóállító, mint a kocsivezelő felelősségre vonható.

5. A váltón észlelt hibát a váltóállitó kötetes azonnal a pályaőrnek, pályafelvigyázónak vagy kocsimesternek bejelenteni.

6. Szükség esetén a váltóállitó fékező szolgálatot tesz a pótkocsikon.

III. A teherforgalom végrehajtása

A) Általános határozmányok

A nagyváradi városi vasúton továbbítandó teherkocsik kezelése, tolatása, vonatokba való sorolása az összeállított tehervonatok indítása, a fékeknek beosztása és kezelése, s a vonatoknak jelző eszközökkel való felszerelése iránt a következő pontok határozmányai intézkednek:

1. a m. k. államvasutak Nagyvárad-Velence és Őssi csatlakozó állomásokon a nagyváradi V.V. személyzete forgalmi szempontból az állomásfőnökség, illetve forgalmi szolgálatot teljesítő Máv. közeg rendelkezése alatt áll. ez rendelkezik a tolatások felett és meneszti a N. V. V. vonatait.

2. A N. V. V. különleges üzemi viszonyainál fogva azon célból, hogy a közlekendő tehervontok forgalma által a közlekedő személyszállító villamos kocsik menetrendje meg ne zavartassék, a vasút vonal mentén járó-kelő közönség s egyáltalán a közbiztonság ne veszélyeztessék s a szekér közlekedés ne akadályoztassék, a következő szabályok, intézkedések s rendőrhatósági rendelkezések is feltétlenül betartandók, nevezetesen:

a) tehervonatoknak a nagyváradi városi vasút valamint az Őssi - V. Velencei összekötő h. é. vasút azon vonalain, melyek a város terülétén fekszenek óránkinti 8 km legnagyobb menetsebességgel közlekedhetnek; Nagyvárad város határától Őssí-állomásig terjedő szakaszon a vonatok legnagyobb menetsebessége óránkint 12 km-ben állapittatik meg azon korlátozással, hogy mindenütt és mindenkor, ahol és amikor a távollátás korlátozva van, továbbá a Zöldfa -utcában mindig, egyébütt élénkebb utcai közlekedés vagy csoportosulás alkalmával ezen sebességek óránkinti 5 kilométerre csökkentendők.

b) útátjáróknál, utca keresztezéseknél, továbbá oly helyeken, ahol a távollátás gátolva van, valamint nagyobb élénk forgalmú tereken (Vásártéren, Nagypiacon) és mindazon esetekben, mikor a pályatest űrszelvényében oly akadály mutatkozik, mely a vonat közlekedését akadályozhatná és mindazon esetekben amikor a pályatesten emberek, állatok vagy járművek tartózkodnak, a menetsebesség folytonos figyelemjeladása mellett olyannyira mérséklendő, hogy a vonat bármikor a lehető leggyorsabban megállíthassék

c) éles kanyarulatokban, váltókon át és a kitérőkben, különösen a csúcssín hegye ellen csak lépésszerű menetsebességgel és a legnagyobb óvatossággal szabad közlekedni.

d) ködös időben, továbbá az esteli és éjjeli órákban tehervonatok bármelyik vonal részen, csakis lépésszerű menetsebességgel (óránkint 5 km.) közlekedhetnek.

e) mivel országosvásár és hetivásár napokon a Sertésvásártér, Nagyvárad-vásártér vonalrészt nagyobb néptömeg szokta ellepni, az ezen vonalrészen mindkét irányban csak lépésben menetsebességgel közlekedő vonatok előtt egy fékező avagy a pályafelvigyázó által kirendelendő munkás tartozik haladni, ki a járókelőket és közlekedő szekereket, valamint a pályatest közelében tartózkodó állatok felügyelőit a közeledő vonatra figyelmeztetni tartozik.

f) az úgynevezett iskolakerti vonalrészen fokozott elővigyázatra lévén szükség, e helyen a következő intézkedés a legszigorúbban betartandó:

a Sertésvásártér felől Várad-Velence felé közlekedő tehervonat előtt 70 - 80 méternyi távolságra mát a Berger-gyártól kezdve egészen a Léderer-gyárba vezető váltóig;

Várad-Velence felől a sertésvásártér felé közlekedő tehervonat előtt hasonló távolságra, már a Léderer-gyárba vezető váltótól kezdve egészen a Berger-gyárig az ott állomásozó pályaőr tartozik haladni, ki a lépésbeni menetben követő tehervonatnak a kellő jelzéseket adja.

g) a teherkocsik továbbítása, az erre hivatott főellenőr által olyképen szabályozandó, hogy tehervonat lehetőleg csakis nappali órákban közlekedhessék, azon esetben azonban, mikor a tehervonatok lebolyolítása a nappali órák alatt nem teljesíthető, avagy be nem fejezhető, a tehervonat éjjel is, de csak éjfélig közlekedhetik.

h) hetivásárok, valamint nagyvásár napján a zöldfa-utcai vágányra hétfőn reggel 8 órától délután 5 óráig és péntek reggel 8 órától déli 12 óráig teherkocsikat meg- avagy lerakás céljából állítani nem szabad.

i) a teherkocsiknak útátjárókon vagy kapubejáratok előtt való hagyása általában tiltva van; kivételes esetekben s ha egyáltalán nem mellőzhető. az a legrövidebb időre szabandó.

k) váltókon át fékezett mozdonnyal, vagy fékezett kocsikkal haladni nem szabad.

l) Tekintetel az éles kanyarulatokra, a csavarkapcsokat teljesen összehúzni nem szabad, hanem az ütközőknek a csavarkapcsok lazább összehúzása által megfelelő játék biztosítandó.

B) Tehervonatok menetrendje

3. A nagyváradi városi vasút sajátságos jellegénél fogva s mivel a továbbítandó teherkocsik mennyisége és rendeltetése közvetlen a továbbítás előtt jut a teherforgalom lebonyolításával megbízott közeg tudomására, a forgalomba helyezendő tehervonatokra nézve állandó menetrendet nem állapit meg.

4. A vonatforgalom biztos lebonyolítása érdekében a tehervonatok közlekedésénél következő szabályok követendők:

a) A várad-velence -templom-téri vonal-részen az érvényben levő személyforgalmi menetrendek feltétlenen betartandók; általában kimondatik, hogy a teherforgalomnak a személyforgalmat akadályozni nem szabad s hogy ez elérhető legyen, megengedtetik, hogy ugyanazon irányban közlekedő két vonatnál a tehervonat a személyvonatot 1 perc múlva, de legalább 200 m. térközben, személyvonat a tehervonatot időkorlátozás nélkül 100 m. térközben követheti; az Össi-V.-velencei összekötő h. é. v. vonalán a Kert-utca-Rhédey-kerti vonalon személyszállító és tehervonatok egymásközt ugyanazon követési idő és térközöket kötelesek betartani, mint a v.-velence-templom-téri vonalon; az Őssi V.-velencei összekötő h. é. v. azon vonalain, melyeken 12 kilométer óránkinti menetsebesség van engedélyezve, a két tehervonat közötti térköz legalább 500 méter kell, hogy legyen.

Ellenkező irányban közlekedő vonatoknál az egyik vonatnak a találkozó állomásra váló beérkezése után a másik vonat ugyanonnan azonnal a bejárás befejezte után elindulhat.

b) Minden Őssiről Nagyvárad-Vásártér felé induló vonat a Rhédey-kerti beágazás előtt megállani tartozik, a vonat, illetve mozdonyvezető a személyszállító motor-kocsik közlekedéséről tájékozódni tartozik és a Rhédey-kert-Vámház-utcai vonalszakaszon csak akkor folytathatja útját, ha a motor-kocsi a Rhédey-kerti kitérőt a László-tér felé való menetben elhagyta.

A Nagyvárad-Vásártér állomásról Őssi felé közlekedő vonatoknál pedig a vonat a Vámház-utca torkolatánál a beágazás előtt minden esetben megállani tartozik és csak akkor folytathatja útját, ha a személyszállító motor-kocsi a Rulikovszky-úti megálló helytől a Rhédey-kerti végállomás felé elhaladt.

Az Aradi és Vitéz-utcák keresztezése előtt az Őssi Várad-velencei összekötő h. é. vasúton haladó tehervonatok minden alkalommal megállani tartoznak és csak akkor szabad tovább haladniok, midőn a vonat, illetve mozdonyvezető meggyőződött, hogy a személyszállító motorkocsi közlekedését a tehervonat nem hátráltatja.

Ezen biztonsági óvórendszabály betartásáért a tehervonatok vezetői, mozdonymeneteknél pedig a mozdonyvezetők személyesen felelősek.

c) Midőn tudva van, hogy az egész vonalon csak egy mozdony működik, vagyis csak egy tehervonat közlekedik, tehát követő, illetve ellenkező irányból közlekedhető vonat a vonalon nem lehet, a tehervonat bármelyik irányból s a vonal bármelyik iránya felé minden akadály nélkül indítható.

d) Azon esethen, midőn a teherforgalom lebonyolítása körül 2 vagy több mozdony, még pedig külön-külön működik, a következő határozmányok tartandók szem előtt:

A teherforgalom lebonyolításához szükségesnek mutatkozó összes intézkedéseket a főellenőr teljesít, ki mindenek előtt a csatlakozó állomásoktól szerez értesítést a kezelendő kocsik mennyiségéről és ehhez képest intézkedik a szükségesnek mutatkozó mozdonyok és vonatkísérők kirendelése iránt.

A főellenőr a vonatvezetőket végzendő teendőik iránt esetről-esetre szóbelileg vagy telephonon utasítja, kik a vett rendelkezésnek minden tekintetben megfelelni tartoznak és a rendelkezés üzembiztos végrehajtásáért felelősek.

Alapul szolgáljon, hogy két mozdony alkalmazásánál az egyik kész vonatokat továbbítson, a Sertésvásártérről V.-Velencére, vagy Őssire, míg a másik az Ipartelepeken és a Sertésvásártér rendező pályaudvarán végzi a szükséges kezeléseket és rendezéseket egy központi vonatvezető felügyelete és vezetése mellett.

Hogy a Sertésvásártér-váradvelencei, avagy a Sertésvásártér-őssi-i főútvonal mentén levő ipartelepeken melyik mozdony, illetve vonat végezze a tolatásokat, ezt mindig a főellenőr rendeli el.

e) Ha három mozdony egyidejű alkalmazása lenne szükséges, ez esetben rendszerint az egyik váradvelencei, a másik az őssi-i főűtvonalon és ezek mentén levő ipartelepeken végez szolgálatot, míg a harmadik a rendező pályaudvar és a város belterületén (u. m. Vásártér, Zöldfa-utca, Kossuth Lajos-utca, Löble H. gyár és Áruraktár) végzi a szükséges tolatásokat és kezeléseket.

f) Ha három mozdonynál több volna egyidejűleg forgalomba helyezendő, akkor a vonatok találkozására vonatkozólag a főellenőr esetről esetre intézkedik, az erre vonatkozó rendelkezést írásilag adja meg az illető vonatok menetleveleiben, melyet a vonatvezetők felelősség terhe mellett betartani kötelesek.

A főellenőr a forgalom nagyságáról, a kezelendő kocsik mennyiségéről naponta tesz szóbeli jelentést az üzletigazgatóságnak.

C) Vonatokmányok és felszerelések

A menetlevél, annak célja és fontossága

6. A menetlevél oly okmány, mely minden vonatnál és mozdonymenetnél a végből vazetendő, hogy a forgalomnak mikénti tényleges végrehajtása írásban igazsághűen kitűntetve legyen.

Ezen vonatokmányba a vonatközlekedés minden mozzanata, nemkülönben a vonatok közlekedése alatt előforduló minden rendkívüli esemény a valónak megfelelőleg felveendő.

Egy vonatnak sem szabad közlekednie és üres mozdonynak sem szabad útnak indulnia, hogy az ezen menet vezetésével megbízott közeg a kiindulási helytől, a rendeltetési helyig menetlevelet ne vezessen, melyben a vonat közlekedésére vonatkozó összes adatok világosan, lelkiismeretesen és igazsághüen feljegyzendők. A máv. csatlakozó állomásain a tehervonatok menetlevelébe az érkezési és indulási adatokat a forgalmi szolgálattevő személyesen és a közlekedés idejében tartozik bejegyezni és ebből folyólag a vonatnak a vonatmenesztő forgalmi-tiszt bejegyzése nélkül a csatlakozó állomásról elindulni nem szabad.

A menetlevélben feljegyzett adatok minden fegyelmi és baleseti, sőt minden törvényszéki vizsgálatnál mérvadókul tekintetnek.

A menetlevél kiállítása és kitöltése a vonatvezető kötelessége. Vakarásokat tenni nem szabad, esetleges javításoknál a jegyzetek, számok egyszerűen áthúzandók s a helyes bejegyzés azok fölé írandó.

A menetlevél, melyben az egyes meneteknél továbbított elegy is pontosan beírandó, a közlekedés befejezte után naponta az üzletigazgatósághoz beterjesztendő.

7. Úgy a mozdonyvezető, valamint a vonatvezető jól járó zsebórával legyenek ellátva és azt szolgálat közben mindig magukkal hordani kötetesek.

Ezen szolgálati órák naponta a Máv. bármely állomásán a déli órajel után igazítandók; kötelesek továbbá mozdonyvezető és vonatvezető óráikat napközben legalább kétszer összehasonítani és ennek megtörténtét a menetlevélben aláírassál kölcsönösen elismerni.

Az indulás előtt minden vonatkísérő a részére kijelölt helyet elfoglalni tartozik, csak ennek megtörténtével és a "mehet" jelző szó elhangzása után adható vonatvezető részéről az indulási jel

8. A tehervíuaa felszereléséhez tartozik:

1 drb sarakzár és 1 áb középzár lámpa, 1 drb jelző kürt.

A vonatkísérők részére szükséges jelző zászlók, jelzőlámpák s jelző sípok kellő mennyiségben a vonatvezetőnek adatnak át, és ezen jelzési eszközök mennyiségéért és jókarban tartásáért felelős. Esetleg szükséges javításokról az üzletigazgatósághoz jelentés teendő.

Senkinek sem szabad a részére előírt jelzőeszközök nélkül szolgálatot teljesíteni.

A mozdony felszerelés (egy nagy reflektor, lámpa, 1 saroklámpa, 2 vízállás mutató lámpás) állandóan a mozdonyon kell, hogy legyen.

D) Határozmányok a tehervonatok terhelésére nézve

9. Villamos mozdonnyal továbbított vonat a Várad-Velence sertésvásártéri vonalon 100 tonna, a Sertésvásártér - Őssi vonalon 120 tonna maximális terheléssel közleledhetik.

Gőzmozdonnyal és pedig az 1152 és 1153 sz. mozdonnyal a VÁrad-Velence - sertésvásártéri vonalon 100 tonna, a Sertésvásártér - Őssi-i vonalon 120 tonnaé a 3390 sz. gőzmozdonnyal pedig Várad-Velence - sertésvásártéri vonalon 120, a Sertésvásártér - Őssi-i vonalon 150 tonna maximális elegysúly továbbítandó.

Ezen maximális elegysúly azon vonatterhelést jelenti, mely kedvező időjáráskor tökéletes szolgálatképes mozdony által továbbítható, a nélkül, hogy a megengedett maximális menetsebesség áthágatnék.

Kedvezőtlenebb időjáráskor, szélvész, havazáskor, köd, dér, ónos eső idején, vagy kerékcsuszástól kell tartani, fenti vonatterhelés az időjáráshoz mérten 20-50%-al leszállitani.

A teher kiszámításánál a vonatnál levő vontató mozdony súlya nem veendő tekintetbe.

E) A tehervonatoknál fékezendő elegysúly

10. Minden vonatnál, a mozdonyféken kívül. annyi fék kezelendő, hogy a vonatnál levő kocsik elegysúlyának legalább 1/10 egytized része fékeztessék.

A fékezendő elegysúlynak a fékezővel ellátandó kocsik elegysúlyával való összehasonlításánál 3000 kilogramm figyelmen kívül halható.

Amennyiben a m. kir. államvasutak részétől megfelelő fékes, megrakott kocsik nem adhatnának át, ily esetben tisztán befékezés céljaira üres fékeskocsik kérendők a csatlakozó állomások főnökségeitől.

F) Elővigyázati intézkedések a város területére bevont teherkocsik elgurulás elleni biztosítása tárgyában

11. A város területére, utcáira, kitérőkbe és illetve a gyártelepek vágányain kívül levő vágányokra bevont teherkocsik ha azok meg- avagy kirakás céljából valamelyik vágányra állíttattak, ha fékesek, megfékezendők, s akár fékesek, akár nem, minden egyes kocsi a lejtő irányában alkalmazandó, lánccal összeköthető és erős zárral lelakatolható háromszögletű alátétfával alátámasztandó.

A mozdony mindaddig le nem akasztható, míg a kocsik megfékezve és alátámasztva nem lettek.

A kocsik elvitele alkalmával csakis a mozdonyhoz való bekapcsolás után nyitható ki az alátétfa lakatja s illetve szedhető fel az alátétfa.

A kellő mennyiségű alátétfa és lakat a tehervonat vezető rendelkezésére bocsájtatik, ő köteles a kocsikat az elgurulás ellen szabványszerüen biztosítani és ő felelős ezen elővigyázatai intézkedés legszigorúbb betartásáért.

12. A sötétség beálltával a város belterületén álló teherkocsik mindkét homlok-oldalán piros-világú jelzőlámpa alkalmazandó, mely lámpák a kocsik elszállításáig azokon hagyandók.

G) Tolatási szolgálat

13. A kocsitolatások a körülményekhez képest

a) emberi erővel,

b) állati erővel és

c) mozdonyokkal eszközöltetnek.

Bánni módon történjék is a tolatás, főelvül mindig a következő határozmány szolgáljon: Tolatásoknál teljesíttessenek azok emberi erővel, állatokkal vagy mozdonnyal, őrködni kell, hogy sem a közlekedés, sem az alkalmazottak, vagy harmadik személyek biztonsága ne veszélyeztessék.

14. Emberi erővel történő tolatásoknál: nem szabad a kocsik között vagy síneken járni, hanem a tolandó járműveket oldalt, vagy azok sarkán kell fogni, nincsen megengedve az sem, hogy a kocsitoló a kocsi ütközőjéhez neki támaszkodva tolja a kocsit.

Minden ilyen tolatásnál a tolató munkások legalább egyikét úgy kell elhelyezni, hogy a vágányt lehetőleg nagy távolságra áttekinthesse; egyébiránt mindazon biztonsági szabályok szem előtt tartandók, melyek mozdonnyal való tolatásnál vannak előírva.

Midőn fék nélküli kocsikat kell emberi erővel tolatni, a kocsitolók kellő eszközöket, mint alátétfákat, fékdorongot stb. tartoznak magukkal vinni, hogy a mozgásban levő járműveket szükség esetén azonnal feltartóztathassák, azonban nagyobb esésben levő pályarészen kézi tolatásokat eszközölni nem szabad.

A pályán avagy rakodó vágányon eszközlendő kézitolatásoknál idegen egyéneket rendszerint nem szabad használni; kivételképen megengedhető, hogy ily tolatások valamely szakavatott vasúti közeg vezénylete és felügyelete mellett eszközöltethessenek, mely esetben ezen egyének a felügyelő közeg által kellőleg kioktatandók.

15. Az ipartelepeken kézi erővel eszközlendő tolatásokra nézve az illető ipartelep vezetősége önmaga felelős, a városi vasút azonban gondoskodni tartozik, hogy a személybiztonságra vonatkozó szabályrendelet az ipartelepeken falragasz alakban kifüggesztessék.

Az egyes ipartelepeken a kézi érövei történendő tolatások vezetésével és felügyeletével megbízott közeg által a szabályrendelet egy példánya aláírandó, mely aláirt szabályrendelet a közúti vasút őrizetében marad.

16. Állati erővel történendő tolatásoknál a kézi erővel eszközlendő tolatásokra nézve előirt elővigyázati intézkedések általánosságban mérvadók, azonkívül még a következő szabályok tartandók be:

a) az állatok egy vonóláncz segítségévei vontatják a tolandó kocsikat mely vonóláncz legalább 2.5 méter hosszú kell hogy legyen;

b) az állatok mindig a vágányon kívül és kézzel gyeplőjüknél fogva vezetőtök;

c) a vezetőn kívül még annyi egyénnek kell a tolatásnál közreműködni, a hányan szükségesek arra, hogy megfelelő eszközök alkalmazása mellett - legyen az kocsifék, aljfa, vagy fékezőrúd - a mozgásban levő kocsikat szükség esetén megállíthassák.

Ha az ipartelepek kézi erő helyett állatokkal végeztetnék tolatásaikat, az erre vonatkozó óvrendszabályok alkalmazásáért, illetve pontos betartásáért kizárólag az illető ipartelep vezetősége felelős.

17. Mozdonnyal való tolatást vezető egyén felügyelete és rendelete nélkül teljesíteni nem szabad: ezen felügyeleti közeg felelős a tolatás szabályszerű végrehajtásáért.

A tolatásoknál alkalmazott személyzet úgy a tolatási szolgálatra, valamint a személybiztonság megóvására vonatkozó szabályokban teljes jártassággal kell, hogy bírjon, miért is a vonatkozó szabályrendeletnek egy-egy példánya mindazon közegeknek kimutathatólag kézbesítendő, kik a tolatási szolgálat végrehajtásával megbízatnak.

A tolatási személyzet felszerelése:

a kézi jelzőzászló, a kézi jelzőlámpa és a jelző síp.

Mozdonnyal eszkölendő tolatásnál óránkint legfeljebb 8 kilométernyi menetsebesség alkalmaztassék, ha a jármüvek vonatnak, ha pedig a mozdony a járműveket tolja, akkor az alkalmazott menetsebesség óránkint 5 kilométert meg ne haladjon

A tervezett tolatás a vezénylő közeg által az érdekelt közreműködő személyzettel élő szóval közlendő és minden mozdulat előtt köteles a tolatást vezénylő közeg meggyőződni, vajjon a forgalmi eszközökön s a mozgás irányában a vágányon akadály nincs-e, avagy ilyen egykönnyen fel nem merülhet-e. Különösen kell figyelnie arra, hogy a tolandó járművek között, mögött vagy alatt ne legyen senki sem.

Ha álló kocsikhoz történik tolatás, akkor ezen kocsisor előzőleg éppen úgy megvizsgálandó, mintha vele történnék tolatás és különös figyelem fordítandó arra, hogy a nekimenés következtében az utolsó kocsik elgördülése, vagy egyéb káros következmény ne idéztessék elő.

18. Különösen meg van tiltva:

a) a járműveknek a biztonsági jelen kívül való állítása;

b) oly kocsikkal való tolatás, melyek csupán a tartalék láncokkal vannak összekapcsolva;

c) a váltót átváltani míg a járművek azon teljesen nem haladlak át;

d) a mozgásban levő kocsiknak be és kikapcsolása;

e) tolatási közegnek tolatás közben a mozdony homlokán vagy mellén való elhhelyezkedése;

f) az alkalmazottaknak a tolatás közben a kocsitetőkön való tartózkodása;

g) a mozgásban levő járművek lépcsőire, hágcsóira, vagy fék helyeire való fel- vagy le-ugrálás, vagy az egyik kocsi fékhelyéről a szomszéd kocsi fékhelyére való átmászkálás, vagy átugrálás;

h) az úgynevezett angol tolatás, mely abban áll, hogy a tolató mozdony által vontatott kocsik sebesmenet közben kikapcsoltatnak, mire a mozdony sebességét fokozván, előre halad, a hasonírányban utána haladó kocsik pedig melyek előtt a váltó hirtelen átváltatík, más vágányra bocsáttatnak.

19. A kocsiknak szalasztása vagy elgördítéae csak a következő határozmányok szem előtt tartása mellett van megengedve;

ha az illető vágány teljesen szabad és áttekinthető

ha a szalasztás útátjárón nem történik;

ha az illető vágány eséssel nem bír;

ha a szalasztandó, szabályszerűen összekapcsolt kocsik fékjein elegendő fékező van elhelyezve;

ha a féknélküli kocsik, dorong vagy fékfa segélyével a tolató személyzet által bármikor megállíthatók;

szalasztással vagy gördítéssel nem szabad tolatni;

folyadékkal töltött tartálykocsikkal;

oly kocsikkal, melyeknek ütközői nem érintkeznek;

csak a rakománnyal összekötött nyitott teherkocsikkal.

A tolatásoknál alkalmazandó jelzések a "Jelzési utasítás"-ban foglaltatnak.

H) A vonatkísérő személyzet kötelességei; menetközben előforduló eseményekről jelentés; baleseteknél követendő eljárás.

20. Menetközben az összes vonatkísérő személyzet kötelessége nemcsak a menetben levő vonatok, hanem a pályát is figyelemmel kíséri; különös figyelem fordítandó arra:

a) vajjon a pálya-őr részéről nem adatik-e lassú megállás vagy más jelzés;

b) vajjon nem nyílik-e menetközben kocsiajtó, vagy nem mutatkozik egyéb hiány a kocsikon;

c) vajjon nyitott kocsin levő rakomány nem csúszott-e szét, nem kell-e annak leesésétől tartani;

d) nem fogott-e valamely rakomány tüzet;

e) vajjon menetközben nem váltak-e el a kocsik a vonattól;

f) vajjon egyes kocsikon nem mutatkoznak-e gyanús ingadozások, lökések, melyek vagy a kocsi kisikamlására, keréktörésére vagy a pálya megrongálására és a vágány eltorzulására engednek következtetni ;

g) vajjon nem veszélyeztetik-e a vonat biztos közlekedése rosszakaratú, gondatlan vagy pajkos cselekedetek által?

Utóbbi esetben a vonat azonnal megállítandó és a vétkes egyén kipuhatolandó, lehetőleg a közbiztonsági közegnek azonnal átadandó.

21. Tolt vonatoknál, a vonat élén levő jelző kocsin teljesen megbízható vonatkísérő tartozik helyet foglalni, ki a kellő jelzéseket adja, azonkívül a tolt vonat előtt egy vonatkísérő köteles gyalogolni, ki a járókelőket a közeledő vonatra kellőleg figyelmeztetni tartozik.

22. A vonatok forgalmának biztonsága érdekében érvényben levő szabályok, üresen közlekedő mozdonymeneteknél is feltétlenül betartandók.

23. Anyag-vonatoknál arra kell ügyelni, hogy a munkások a mozgásban levő vonatról le ne szálljanak, vagy arra fel ne ugorjának; munkások részére egy külön üres kocsi állítandó a vonathoz, mely ha nyitott kocsi, a munkások annak fenekén ülve foglaljanak helyet; ily kocsi oldalain ülni, vagy abban állani tiltva van.

24. Menetközben vagy az ipartelepeken előforduló minden fontosabb eseményről a vonatvezető tartozik az üzletigazgatósághoz azonnal - lehetőleg távbeszélő útján - jelentést tenni és a szükséghez képest intézkedést kérni.

Minden előfordult említésre méltó esemény a vonat menetlevelébe bejegyzendő.

25. Előfordult balesetről az üzletigazgatóság rögtön értesítendő és a vonatvezető által a baleset szemtanúi, nevei lehetőleg azonnal feljegyzendő.

Emberek elszerencsétlenülése, vagy haláleset bekövetkezése esetén a vonat mindaddig nem folytathatja útját, míg a vizsgáló-bizottság és illetve a rendőrség a helyszínére ki nem szállott és a tényálladékot fel nem vette.

Állatok vagy szekerek megsérülése esetén a távbeszélő jelentésen kívül vonatvezető köteles írásbeli körülményes jelentését az üzletigazgatóságnak azonnal megtenni.

26. Ha a közúti vasúton kocsisiklás történt, vonatvezető tartozik erről az üzletigazgatóságnak - a kisiklott kocsi számának és sorozatának pontos megjelölése mellett - azonnal jelentést tenni.

Kisiklott járművek előzetes megvizsgálás nélkül nem továbbíthatók; a továbbítás csakis az esetben eszközölhető, ha a vizsgálatnál megbízott szakértő-közeg annak továbbításába beleegyezik.

I) Intézkedési jog, fegyelmi határozmányok és felelősség.

27. Az összes alkalmazottak elöljárója az üzletigazgató.

A külső szolgálat vezetője és ellenőre az üzletigazgató.

A felebbvaló jelenléte senkit sem oldoz fel szolgálati teendőinek felelőssége alól.

Míg a felebbvaló az adott rendeletért, addig ennek helyes pontos és lelkiismeretes végrehajtásáért azonban az alárendelt marad felelős.

A mozdonyvezetők menetközben és egyáltalán a forgalmi szolgálat körül - tehát forgalmi tekintetből a vonatvezetőnek vannak alárendelve s intézkedéseit - amennyiben azok a jelen utasítás határozmányaival nem ellenkeznek, végrehajtani kötelesek.

A mozdonyvezető felelőssége - amennyiben az a mozdony szolgálat műszaki kezelési és közbiztonsági részére vonatkozik - a jelen utasítás határozmányai által nem érintetik, sőt ezen felelősség a törvények, szabályok és rendeletek értelmében teljes mértékébe fenntartatik.

28. A tehervonat vonatkísérő személyzete áll: a vonatvezetőből, ki egyúttal a vonatkezelői teendőket is végzi és a kellő számú fékezőből.

A vonalon levő összes személyzet tehát a mozdonyszemélyzet is a vonatvezetőinek van alárendelve, kinek rendelkezéseit mindenki követni tartozik.

A vonatvezető úgy a teherforgalom szabályszerű lebonyolításáért, valamint a jelen utasításban foglalt rendelkezések és határozmányok pontos végrehajtásáért és a rendelkezése alá helyezett alkalmazottak ellenőrzésére nézve elsősorban felelős,

A vonatvezető kötelessége az alája helyezett vonatkísérőket szolgálati utasításokban oktatni és reájuk - szolgálatban - felügyelni.

A vonatkísérő személyzet köteles félórával a vonat indulás előtt szolgálattétel végett megjelenni: hogy mely időben lesz az első vonat naponta indítandó, a fűtőházban kifüggesztett táblán fog a személyzetnek tudtul adatni.

A vonatszolgálat rendesen kezdetét veszi:

nyáron azaz márciustól október végéig reggeli 6 órától este 7 óráig;

télen azaz novembertől február végéig reggeli 7 órától esteli 6 óráig.

Amennyiben a forgalom megköveteli, minden alkalmazott ezen időn túl is szolgálatot teljesíteni tartozik, az idejekoráni felváltás iránt az üzletigazgatóság intézkedik olyformán, hogy minden alkalmazottnak elegendő pihenési ideje legyen.

Bármelyik alkalmazott távozási engedélyért és illetve szabadságolásért az üzletigazgatósághoz tartozik fordulni.

Ha valamelyik alkalmazott hirtelen helyettesitése válik szükségessé, ez iránt az illetőnek közvetlen felebbvalója tartozik - az üzletigazgatóság utólagos jóváhagyása mellett - intézkedni.

29. Nagyvárad-Velence és Őssi Máv. csatlakozó állomásokon való tartózkodás és szolgálattétel alatt az összes mozdony és vonatkísérő személyzet az állomásfőnöknek és közvetlenül a forgalmi szolgálattevő tisztviselőnek van alárendelve és ennek a forgalom biztonságára és a tolatás mikénti eszközlésére stb. vonatkozó rendelkezéseit végrehajtani tartoznak.

30. Minden alkalmazott higgadtan, meggondoltan és kettő körültekintéssel teljesítse a reá bízott szolgálati teendőket, tartózkodjék minden elhamarkodástól és túlbuzgóságtól, mert rendesen az elhamarkodás. a gondatlanság és a rosszul alkalmazott tulbuzgalom nagyban hozzájárulnak a balesetek előidézéséhez.

IV. Javító műhelyek

1. A műhelyekben dolgozó alkalmazottak szolgálatára külön műhely-szabályzat vonatkozik.

2. A műhely alkalmazottai szükség esetén kocsivezetői, vagy kalauzi szolgálatot is tartoznak teljesíteni, miért is okvetlenül szükséges, hogy a kocsivezető és kalauz teendőiben jártassággal bírjanak.

V. Pályafentartás

A pályahmtartási szolgálat ellátásánál alkalmazott pályafelvigyázó, pályaőrök és előmunkások, illetve munkavezető kötelessége külön utasításban tárgyaltatik.

Zárhatározmányok

A végrehajtói szolgálatnál alkalmazott összes közegek a jelen utasítás l - l példányával felszerelendők, az alárendelt közegek felebbvalóik által kellőleg oktatandók.

49.125 szám
III.
Jóváhagyom!
Budapest, 1911. évi augusztus hó 14-én.